A szakember a 25 színház és társulat előadásából válogatott és erről osztja meg benyomásait. A hangulatot általánosan jellemezte, hogy az előadásokon minden alkalommal csurig telt a nézőtér.
Marek Waszkiel, a Biaostocki Teatr Lalek igazgatója Lengyelországból érkezett, ő a szakmai értékeléseket vezető zsűri elnöke, már ötödik alkalommal vesz részt a találkozó munkájában, így figyelemmel tudta kísérni a magyarországi bábszínházak tevékenységét. Meglátása szerint - s ezt saját a helyszíni tapasztalataink is alátámasztják - magas színvonal, látványos, ötletgazdag és érdekes mondanivaló jellemzi az előadások többségét. A szakmai zsűri hangsúlyozta: feltűnő és örömteli, hogy nagyon sok fiatal alkotó jelentkezett érett munkával. Magabiztos szakmai tudással és a nagy "öregekhez" hasonló szenvedélyes elkötelezettségével hozzák létre alkotásaikat.
A fiatalok nem trónfosztásra készülnek, hanem szeretettel és szakmai alázattal dolgoznak a nagyok mellett - derült ki a bemutatott darabok alapján. Természetesen elérni és túlszárnyalni akarják őket, de ez az öregeket is újabbnál újabb ötletek kidolgozására ösztönzi, s talán ez is hozzájárul, hogy ilyen sok izgalmas munka született, s került színpadra ezen a találkozón.
Dráma és kabaré
Kovács Géza rendező egy a cigányholokauszt ihlette balladát talált, s ebből kiindulva született meg a sárkánnyal megvívó, hét gyermekét halála árán is megóvó anya drámai története, Suttogó fűzesek címmel, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház cigánylegendája. A gyerekekre gyakorolt hatást jellemzi, hogy a nézőtéren éppen tudósítónk mellett ülő, egyébként sokat rosszalkodó kisfiú az anyát jelképező maszk megjelenése után szinte a székéhez szegeződve nézte végig a tragikus végű történetet. A tervező Boráros Szilárd volt.
Felszabadult, vidám hangulat, frissítő kacagások sora jellemezte a Ciróka Bábszínház Farkas és Piroska előadását, Tengely Gábor rendezésében, bábtervező: Bodor Judit. Egy bírósági tárgyalásba csöppentünk, élő és bábszereplők felváltva érveltek a saját verziójuk mellett, a klasszikus Grimm-mese alapján. A közönség lelkesen drukkolt, s az alkalmi esküdtszék szerepében befolyásolni is szerette volna a döntést, a gyerekek olykor a Farkas javára. Az előadás hatását jellemzi, hogy esti felnőttelőadásokat is be kellett iktatni.
Petőfi után szabadon
Piláry Gábor és csapata a MárkusZínház, évtizedek óta a műfaj elismert művészei. A Jánosvitéz cimű bolondozásukat Petőfi elbeszélő költeménye nyomán készítették, a "bábos ember" ezernyi ötletét beépítve. Minden korosztály talál benne szórakoztató csemegét magának.
Szintén Petőfihez nyúlt egy frissen végzett bábművész, Jankovics Péter. Őt A helység kalapácsa ihlette meg. Petőfi sorait mondja, miközben minden életre kel a környezetében. A pad, a kuka, a szakadt maszk, a ropogós pillepalack, a szép nőket felvonultató magazin. Kacagtató, fájdalmas bábos játékot láttunk.
Varázslatos
Szintén egyszemélyes játékot játszik, ám a legkisebbeknek Badacsonyi Angéla a Zsiga föstő fest című, Lázár Ervin meséiből összeállított előadásban, a Tintaló Társulás produkciójában. Egy mappa, néhány tenyérnyi figura, apró kellékek, s teszi, veszi, meséli... és megteremti a varázslatot.
A varázslat megszületett nagyszínházban is, szép díszletek között, komolyan vett, ma is aktuális mondandójú, klasszikus mese alapján, a debreceni Vojtina Bábszínház Fülemüléjében, Rumi László rendezésében, Bodor Judit bábterveivel.
Láttuk Pályi János, a kiemelkedő tehetségű bábjátékos Órajáték-előadását, amely a régi, hagyományos bábtechnikák felelevenítésével, a múlt század vásári bábjátékait idézte, és középkor levegőjét is felénk fújta, amikor Mindentudó János a pokolra száll, hogy megküzdjön a Grosschmid Erik tervezte szörnyekkel
Klasszikusok - szöveg nélkül
Klasszikus, paraván mögött játszódó, ismert mesejáték a 3 kismalac és a farkasok, a Bóbita Bábszínház művészei, Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó előadásában. Mégis valami más, mint amit megszoktunk. A bábok a Muppet show-t idézik, a minimális szövegű, mindenféle hangokkal kísért játék a "menő manót" juttatja eszünkbe - persze nekünk felnőtteknek. A gyerekek csak nevetnek, izgulnak, kiabálnak, drukkolnak, ahogy kell. Ki a kis malacoknak, ki a farkasnak, kedve szerint. Szöveg nélkül is pontosan értik a mesét.
Ha már beszéd nélküli, a kommunikáció egyéb formáit használó mesefeldolgozásról van szó, egy újabb, teljesen más. A Griff Bábszínház Hamupipőke történetét mozgásszínházi előadásban hozta el a találkozóra, Uray Péter rendezésében. Ahogy a színészek mondták, ők a testüket animálják ebben a történetben, hiszen bábosok, s kipróbáltak valami mást. A tánc és pantomim keverékéből összeálló játékon sokan, sokat nevettek, és szép lírai pillanatokat is láthattunk. Természetesen volt, aki idegenkedett az újszerű formától...
Beszélhetnénk még a tartalmukban szokatlan előadásokról, mint a Kolibri Színház Gabi című műve, amely egy testvérhalál okozta érzelmi gyötrelmekről szól, vagy akár a Kövér Béla Bábszínház Titkok birodalma című előadásáról, amely a születés előtti időben játszódik, anya pocakjában...
A huszonöt előadás közül alig van, ami ne érdemelné meg a részletes elemzést. Az összes előadásról ismertetés és fotó található a Gyermekszínházi portálon, valamint a találkozó eseményeiről készült egy összefoglaló videó, amely rövidesen felkerül.
