 |
(MTI) - Az évad első bemutatója a Budapest Bábszínház ismert magyar meséket új feldolgozásban, friss szemlélettel színpadra állító előadásainak sorába illeszkedik. Fazekas Mihály klasszikusát, a Lúdas Matyit Tasnádi Istvánnak kifejezetten a színház számára készült átiratában viszik színre - áll a színház közleményében.
Mint írták, Matyi és az izgága lúd viszontagságai a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes ötletekkel ötvöző, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató formában, Fige Attilának, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakos hallgatójának irányításával elevenednek meg a Játszó-téren. A jól ismert figurák egyszerre korhű és groteszk formában jelennek meg, a díszlet - csakúgy, mint a bábok ruhái - a magyar motívumkincsből építkezik és az előadás zenéje is a népdalok dallamvilágát idézi, népi hangszerek szólaltatják meg. Az 5 éves kortól ajánlott előadást szeptember 30-án láthatja először a közönség.
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek, az óvodás-kisiskolás gyerekek és szüleik körében is. A címszereplő egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. A Pettson és Findusz-könyvekből készült adaptációt Fekete Ádám készítette, a darabot a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakosa, Bereczki Csilla állítja színpadra. A különös bútordarabokkal berendezett Játszó-térre már hároméveseket is várnak október 10-től.
Decemberben egy Magyarországon is népszerű dán ifjúsági regény elevenedik meg bábszínpadon. Janne Teller Semmi című, számos díjjal kitüntetett könyve egy éve jelent meg Magyarországon. A történet szerint egy nyolcadikos fiú az iskolában kijelenti, hogy semminek semmi értelme, ezért felmászik egy szilvafára és kivonul a társadalomból. Nem vonatkoznak rá szabályok, nincsenek céljai, nem érdekli a jövő. Osztálytársait ez megdöbbenti és megrettenti, ezért elhatározzák, bebizonyítják neki: ez életnek igenis van értelme. A fontos tárgyak gyűjtése azonban veszélyes játékba, majd tragédiába torkollik. A nem kevés aktuális kérdést felvető történethez a Quimby együttes ír zenét, amelyet a Budapest Bábszínház színészzenekara játszik élőben. A Semmi rendezője Hoffer Károly, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakos hallgatója. Az előadást és a hozzá kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozást 13 éves kortól ajánlják.
A Kivi című kanadai darab szerzője Daniel Danis, rendezője. A Játszó-téren februártól látható ifjúsági előadás címszereplője egy 12 éves lány, akit kivet magából a város, mint ahogy kivet magából mindenkit, aki nyomorba kényszerül. A történet azonban tündérek nélküli tündérmese: a kislány megmutatja, hogyan tartozhatunk össze, miként segíthetünk egymásnak és álmodhatunk valósággá egy szebb jövőt.
Fehérlófia története az egyik legismertebb és legsokrétűbb magyar népmese, amelynek főhősét az anyjától, a fehér lótól kapott életerő emeli emberfelettivé. A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás Szálinger Balázs költő által újragondolt nyelvi rétegét. A rendezte, kisiskolásoknak szánt produkció - amelyet 2013 februárjától láthat a közönség a Budapest Bábszínház nagyszínpadán - arra keresi a választ, hogyan őrizhetjük meg a 21. században a mítosz erejét úgy, hogy elkerüljük az erőszakolt archaizálást.
Az évad utolsó bemutatója, A kis Mukk a varázslatos Keletre kalauzol el. A klasszikus mesét klasszikus formában viszi színre Csató Kata rendező. A kis Mukk az óvodás-kisiskolás korosztálynak készül, azoknak a gyerekeknek, akik hisznek a mesében, amelyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését.
A 2012/2013-as évadtól a Budapest Bábszínház társulatát erősíti a Vaskakas Bábszínháztól érkezett Pallai Mara, valamint dramaturgként Gimesi Dóra. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakosai közül Hoffer Károly, Mórocz Adrienn, Spiegl Anna és Szolár Tibor tölti itt gyakorlatát.
