?Magyar tárgyú, magyar ritmikájú mesejátéknak" mondja a költő saját darabját, és minthogy a Weöres-színjátszásnak nincs még rögzült hagyománya, óriási lehetőség egy-egy alkotó számára a megszólaltatás formájának megtalálása. A darabot táncjátékként Gemza Péter koreográfus a Hajdú Táncegyüttes művészeivel és társulatunk színészeivel viszi színre.
Vitéz László, Paprika Jancsi, Bolond Istók nem ismeretlenül csengő nevek előttünk, mindannyian egyszer legalább összefutottunk velük életünk során: gyerekkorunkban nagymamával a Városligetben, felnőttként gyermekünkkel a debreceni Mutatványos Parkban, vagy ha máshol nem, a képernyőn keresztül. Pávaszem, Jégapó magyar király leánya a boldogságot az égi szerelemben keresi, a Holdbeli csónakossal való találkozástól várja.
Az álmodozó Pávaszem kezének elnyerésére négy kérő pályázik. Huang-ti, a kínai császár erőszakkal, katonasággal akarja megszerezni; Temora, a gonosz kelta királynő eladja Memnonnak, a kincset ígérő szerecsen fejedelemnek; tőle elrabolja Idomeneus, a krétai király; ezután Dumuzi, a sumir főpap foglya lesz, aki bűvölő-bájoló varázslattal tör életére... Pávaszem eljut a majmok országába is... Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók ? meg persze Medvefia, lapp királyfi ? Pávaszem kiszabadításán fáradoznak, de a lány változatlanul a Holdbeli csónakos után vágyakozik. A Sólyomistennőnek kell végül csőrével a fiatalok szívéből a valódi szerelmet napvilágra hozni.
(Forrás: Csokonai Színház, MTI)
(Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)
