Nem kell ahhoz elutaznunk Indiába, hogy megízleljük az indiai kultúrát. Budapesten, az Andrássy úton minden hétvégén közel kerülhetünk hozzá. A szombat délelőtti programokat kifejezetten gyerekeknek állították össze, ahol a foglalkozás több mint a rajzolás vagy népi kézműveskedés.
Most hétvégén - március 8-án - jantra-mantra-mandala címmel tartanak foglalkozást, ahol indiai mágikus homokképeket készíthetnek a gyerekek. S hogy mit jelenthet egy gyereknek a mandala, a szervezők ígérete szerint nemcsak erre, hanem a szavak, formák, színek erejére is választ kaphatunk.
A következő foglalkozáson a hinduizmussal ismerkedhetnek meg a résztvevők, s megtudhatják, hogy milyen egy púdzsa szertartás, amelyhez természetesen kellékek is szükségesek - gyertya, mécses, szobor - , ezeket a helyszínen közösen készítik el, s a végén a hindu szertartáson fontos szerepet kapnak.
Aki viszont az indiai zene titokzatos világára kíváncsi, annak a március végi foglalkozást ajánljuk, ahol választ kaphatnak, hogy mi az a rágás és tálák, s egyáltalán milyen is az indiai zene hangzása.
Peccsisi és Trimúrti
A Hopp Ferenc múzeum munkatársai valóban komolyan veszik a múzeumpedagógiát. Ezt a tényt igazolja, hogy két évvel ezelőtt a múzeum foglalkoztató könyve - Ázsia a zsebedben - kapta a múzeumpedagógiai nívódíjat. A mostani kiállításhoz szintén készült egy nagyszerű kiadvány - Éljen India! - Dzsaj Hind! - címmel. A kiadvány nem titkolt célja volt, hogy felébressze a látogatók, olvasók, játszók érdeklődését India iránt. S hogy miként lehet egy múzeumpedagógiai kiadvánnyal játszani? A rengeteg érdekesség mellett fény derül arra, hogy mit jelent az Áp kahá szé áje? A gyerekek kideríthetik, mi köze egy Nobel-díjas indiai költőnek egy balatonfüredi fához, s elmélyedhetnek a Trimúrti három arcában. A sok érdekes információ mellett még egy izgalmas, talán misztikus indiai társasjáték - peccsisi -tulajdonosa is lehet mindenki, aki ezt a kis kiadványt megvásárolja.
A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum foglalkozásairól itt tudhatnak meg bővebb információt: www.hoppmuzeum.hu
Új köntösben Bain A Hajnal leánya című hindu mesekötete
Francis William Bain: A Hajnal Leánya
A misztikus India egyik elválaszthatatlan eleme, része, alkotója a mese. Sokak szerint India a mesék keletkezésének bölcsője, meséi életbölcsességet, irányt, tapasztalatot adnak. Így gondolta ezt Francis William Bain is, aki a XIX. század végén nem azért utazott Indiába, hogy anyagi javakkal gyarapodjék, hanem azért, hogy szellemi értékeket keressen. Bain tisztelettel és odaadással kezdte kutatni a szankszrit irodalom kincsesházát, s az ősi költészet legszebb gyöngyszemeit gyűjtötte össze. A Hajnal leánya című kötete szimbolikus és bölcs meséket tartalmaz, amelyek oly mélyen gyökereznek az indiai kultúrában, hogy első megjelenése után még a tanult brahmanok is elcsodálkoztak, s azt hitték, hogy egy újonnan felfedezett szankszrit kéziratot tartanak a kezükben. A Hajnal leánya című kötet most új köntösben került az olvasók kezébe, Baktay Ervin csodálatos fordításában.
