Sötét jövőkép
Nincs mit szépíteni, Az utolsó óra rettenetesen sötét jövőképet tár elénk. A film egy percig sem finomkodik (különben aligha érhetné el a célját), már az elején megkapjuk a nagy pofont: az emberiség a kihalás szélén áll. A Földet tönkretettük, az energiaforrások hamarosan kifogynak, mi pedig néhány évtizeden belül igen sanyarú körülmények között fogunk élni, ha ilyen mértékben folytatjuk a pazarlást. Az állítást különféle formában fogalmazzák meg a felvonultatott tudósok, aktivisták, írók, mondanivalójukat pedig a Barakára vagy a Koyaanisquatsi-trilógiára emlékeztető, a természeti képeket az ipari világ jeleneteivel variáló videóösszeállítások húzzák alá. A film vállaltan egyoldalú, de nem is nagyon tehet mást, hiszen - mint arra az egyik kutató is rámutat - a globális felmelegedés (http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/jd/0/6891/gfelmelegedes.htm), a bolygó fokozatos pusztulása nem hit kérdése, hanem tények, adatok hozadéka.
A nézők megszólítása
Az utolsó óra azonban - a látszat ellenére - mégsem a közhangulat elrontására törekszik, bár erre körülbelül a film felénél jövünk csak rá: ekkor mondja ki az egyik nyilatkozó, hogy a kesergés helyett izgalmasnak is fel lehet fogni a helyzetet; akár örülhetünk is, hogy ilyen nagyszerű korban élünk, hiszen mi lehetünk azok, akik megmentik az emberiséget a pusztulástól. És innentől lesz Az utolsó óra több, mint egy ábrázoló dokumentumfilm: jó értelemben vett propagandafilm válik belőle, melynek legfőbb célja, hogy az emberekben, elsősorban a jövőt alakító fiatalokban tudatosítsa a közelgő katasztrófát, ezen keresztül pedig rávegye őket a cselekvésre.
DiCaprio szerepe
A propaganda egyik eszköze maga Leonardo DiCaprio,akinek éppenséggel dicséretére válik, hogy ilyesmire használja hírnevét: mindenféle színészi manír nélkül, afféle ifjú David Attenborough-ként jelenik meg a kamera előtt, csak hogy magyarázzon, jobban megvilágítsa a dolgokat - és persze bevonja a célcsoportnak számító tizen- és huszonéveseket. Tulajdonképpen azért van rá szükség, mert a felszólalók nagy része ötven-hatvan éves, és leginkább "csak" tudományos vagy értelmiségi körökben ismert, magyar nézőként Gorbacsovon kívül jó, ha Stephen Hawking filozófust (http://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking) be tudjuk azonosítani.
Megoldási lehetőségek
A film idejéhez képest viszonylag későn tárulnak elénk a megoldási lehetőségek, és akkor is csak foltokban: a kulcsfogalmak (megújuló energiaforrások használata, a természet mintájára történő építkezés stb.) elhangzanak ugyan, de a hangsúly a konkrét tanácsadás helyett inkább a kizökkentésre, a szellemiség átformálására került. A film legfontosabb üzenete, hogy bár az intézményes cselekvés főként a kormányok és a multivállalatok feladata lenne, a kisemberek mozgolódása, tudatos életmódja mindenképpen jó kezdet a változáshoz - és akkor a minket követő generációk számára Az utolsó óra már nem dokumentumfilm, hanem fikciós alkotás lesz.
