- Mit gondol az új direktor, kellenek gyermekelőadások a nemzet színházában?
- Természetesen kellenek. Az igazán jó gyerekelőadás egy életre elrabolja gyermeki szívünket. Tehát játékosnak kell lenni, szenvedélyesnek és igazinak. Épp, mint egy felnőtt előadásnak...
- A színház 2008/2009-es műsortervében milyen gyerekeknek, illetve fiataloknak szóló előadások lesznek?
- Konkrétumot a műsortervről és a szereposztásokról április végéig nem mondhatok.
- Egy korábbi interjújában említette, hogy tervei között szerepel a mai szóhasználattal csak "plázagenerációnak" nevezett fiatalok érdeklődésének felkeltése a színház iránt. Hogyan képzeli ezt?
- A pályázatunkban részletesen leírtuk az erre vonatkozó elképzeléseinket. Összefoglalva: a beavató színházi előadások mellett az egész napos, kiállításokkal összekapcsolt programok a kíváncsiságot, a nyitottságot, a szabad gondolkodást segítenék elő, céloznák meg. Tudom, hogy ez nem máról holnapra, hanem makacs, kitartó küzdelemmel érhető el. Remélem...
- Mit gondol, mi lehet a siker titka a színházban korábban bemutatott és rendkívüli érdeklődés mellett játszott Holdbéli csónakos című gyermekelőadás esetében?
- A Holdbéli csónakos nagyon jó előadás. Nagyszabású, többféle játékos formát egyesít, nagyon jó színészek játsszák. Fontos, hogy a felnőtt és a gyereknézőknek egyaránt élményt nyújt, és Weöres Sanyi bácsi versei mára már olyanok, mintha népdalok lennének. Kell ennél több a varázslathoz?
- Egy gyerekelőadás színpadi változata modern, vagy inkább klasszikus értelmezésben jut el inkább a célzott közönségéhez?
- Jusson el, az a lényeg. Halkan jegyzem meg, erre a kérdésre, hogy mi a modern és mi a klasszikus, sosem tudtam válaszolni. Vagy nem akartam...
- Színpadi játékosként, színészként volt valaha rossz tapasztalata gyereknézőkkel?
- Kamaszoknak játszottam inkább. Rég volt, amikor Rómeóként "harcoltam" velük. Voltak jó esték és voltak rosszabbak. Tömegben beterelve a kötelező színházlátogatásra nehezen váltak nézővé, de ha "felnőttként", baráti csapatokban érkeztek az előadásokra, azonnal meg lehetett őket nyerni. Tapasztalataim alapján a Bárka Színházban a felnőtt és fiatal nézőket együtt, jótékony arányban szervezzük őket nézővé.
- Van olyan mese a világirodalomban, amihez színészként vagy rendezőként szívesen hozzá nyúlna? Egy olyan történet, amelyiknek színpadra vitele esetleg régóta foglalkoztatja már a fantáziáját?
- Nemrég rendeztem a Színművészeti Egyetem bábszakos hallgatóinak Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom című meséjét. Titokzatos és félelmetes történet, tele humorral. Felszabadultan és megátalkodottan vetettem bele magamat...
- Hogyan emlékszik vissza az első színházi élményére?
- A kecskeméti színházban láttam az Ágacska királykisasszonyt. Volt benne egy fantasztikus boszorkány, Monyók Ildikó játszotta, akinek porszívóból volt a sárkánya.
- A kis Alföldi Róbertnek melyik volt a kedvenc meséje? S milyen körülmények között hallgatta (nézte) legszívesebben?
- Nagyanyám mesélt nekem. Ő volt velünk sokat otthon, mert anyámnak dolgoznia kellett. Nagyon sok mesét szerettem, de legfőképpen Benedek Elek történetei érintettek meg.
