Farsang farkától Dorottyáig
Vízkereszttől húshagyókeddig tart a farsangi mulatozások ideje, azaz az igazi karnevál. Erre az időszakra rengeteg gyerekprogramot kínálnak országszerte. De a leghagyományosabb program díját talán a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) szervezői kaphatnák, természetesen csak a mohácsi busójárás után. Busójárás, már a szó is érdekes, egyrészt jelenti a törökűzést, másrészt a télűzést. A törökűzéshez tartozó monda a mai napig fontos eleme a város szokásainak. S ilyenkor farsang végén talán ez az ország legnagyobb karneválja. A híres busófelvonulás mellett van itt gyerekálarc-bemutató, tánc, télűzés, aminek elmaradhatatlan kelléke a hatalmas tűzrakás. Aki tehát nem tud eljutni Mohácsra, az feltétlenül látogasson el a Skanzenba, ahol a népi hagyományokat autentikus környezetben ismerheti meg. A farsangi mulatságot február 2-án szombaton egész nap tartják, s lesz gyertyaszentelés, Cibere Vajda és Konc király viadala, farsangi műhelyek, álarckészítés és néprajzi filmek vetítése. A mulatság nem lehet teljes tánc és farsangi fánk nélkül. Szintén szabadtéri program a Kaposi farsang, Kaposvárott, ahol hagyományosan mindig Dorottya neve napjához igazítják az ünneplést. A város utcáin lesz jelmezparádé, ahol Dorottya kisasszony és Karnevál herceg is felvonul. A Csokonai múzsájához igazított karneválról nem hiányozhat a híres költő műve sem: előadják Csokonai Vitéz Mihály Dorottya avagy a dámák diadalma című vígeposzát.
Városi farsangolás
Az igazi farsangolás természetesen olyan nagy városokban zajlik, mint Velence vagy Rió, ahol az utcákon táncol a nép, díszes felvonulások és örömünnepek veszik kezdetüket. Budapest utcáin sajnos nem láthatunk hasonló jelmezbálokat, ám a budapesti művelődési intézményekben rengeteg program várja a gyerekeket.
A Klebersberg Kultúrkúriában igazi bohócfarsang lesz és zsonglőr program, a jó hangulathoz a zenét az Alma zenekar biztosítja. A Millenáris színpadán jövő hétvégére várják igazi karneválra a gyerekeket, ahol lesz állatok farsangja, jelmezverseny, délután pedig Méhes Csaba pantomim művész szórakoztatja a gyerekeket.
Tánc nélkül a farsang elképzelhetetlen, az igazi táncházi hangulatot a Kolompos együttes teremti meg, amely február 2-án a budai Fonóban lép fel, 3-án a Rózsa Művelődési Házban, sőt még Székesfehérvárott is megtáncoltatja a kicsiket, február 9-én. Gryllus Vilmos már jól ismert Maszkabál című lemezéről is felcsendülnek a dalok, most hétvégén Pécsett hallgathatjuk a művészt.
Aki álarcot vesz, új életet is kezd
A maszkok nemcsak farsangi kellékek, ennél sokkal többet jelentenek. A maskarák viselésének hagyománya több ezer évre nyúlik vissza, felvették vadászok, ókori színészek, törzsi varázslók és természetesen a farsangi mulatozók. Az arc eltakarása, a sejtelmesség, az ismeretlenség is fontos szerepet kap ilyenkor farsangkor, de ha már álorcát veszünk fel, nem mindegy, hogy milyet. Igazi kiállításkülönlegesség nyílt meg Székesfehérvárott a Fejér Megyei Művelődési Központban, ahol Olaszországból érkeztek maskara- ritkaságok. Az idei farsanghoz igazodó kiállítás anyagát egy olasz gyűjtő hozta Magyarországra. A kiállított olasz különlegességeket megfigyelve hasonlóságot fedezhetünk fel a magyar busó és az olasz alkotások között. Ugyanazokról a gyökerekről beszélhetünk, hisz az álarcot a Dolomitok környékén is azért vettek fel, hogy elűzzék a telet. A maskarások jelenléte farsangkor a legfontosabb, ők hordozzák a farsang igazi üzenetét, a megújuló életet, a bőség ünnepét, a tél végének jelét.
