A Safer Internet program célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának - különösen a gyermekek számára való - biztonságosabbá tétele, és a jogellenes, valamint az internethasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása. A program szorgalmazza az önszabályozás alkalmazását és támogatja a biztonságosabb internet tudatosító központjainak európai hálózatát.
Az Európai Bizottság 1999-ben indította el Safer Internet akciótervét, melyet - a hosszútávú fenntarthatóság érdekében - folytatólagosan követett a 2004-ben elindított Safer Internet Plus program. Ezen belül a következő nagyobb csoportokra osztható fel a program teljes tevékenysége:
Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért, segélyvonal gyerekeknek (helpline) a károsultak segítésére, továbbá a tudatosság növelése a felhasználók körében, helyi központok segítségével.
A konzorcium eszközöket mozgósít a kéretlen és káros tartalmak kiküszöbölésére (szűrőrendszerekkel, információcserével, gyermekvédelmi intézkedésekkel, szorosabb rendőrségi/bűnüldözői együttműködéssel), valamint arra szándékozik szorítani a tartalomszolgáltatókat, hogy önszabályozásuk révén népszerűsítsék a biztonságosabb felhasználói környezetet
Kutatás, oktatás és felvilágosítás
"Két év alatt a magyarországi konzorcium szeretné elvégezni a projekt célkitűzésével kapcsolatos helyzetfelmérést, szeretne minél több gyermeket, tanárt, szülőt, döntéshozót felvilágosítani, oktatni a biztonságos internet használatával kapcsolatos lehetőségekről. Szeretnénk a társadalom figyelmét ráirányítani a biztonságos internethasználat fontosságára. "- mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke, aki szerint nagyon fontos és örömteli esemény, hogy közel négy év szünet után újra létezik Safer Internet program Magyarországon.
"Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára folyamatosan elérhetőek legyenek úgynevezett nemzeti kapcsolattartási pontok, ahol lehetőség nyílik az online jogellenes tartalmak és káros viselkedésformák bejelentésére, különös tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó anyagokra és a bizalmaskodásra. Ösztönöznünk kell az önszabályozási kezdeményezéseket ezen a területen, illetve fokozni kell a gyermekek és fiatalok részvételét a biztonságosabb online környezet létrehozásában. Ugyanakkor határozottabban fel kell lépni azokkal szemben, akik törvényellenes cselekedetekre használják fel az internet által adott lehetőségeket. Biztosítanunk kell a lakosság tudatosságát, támogatni kell a kapcsolattartási pontok létrejöttét. Tudásalapot kell létrehoznunk az online gyermekbiztonsággal foglalkozó kutatók európai szintű összefogásával."
Résztvevők
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 1990-ben alakult, 1998 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik; célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása, valamint hatékony fellépés a gyermekvédelemmel és egyéb, fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdésekben.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993-ban jött létre, és kiemelten közhasznú tevékenységet folytat. Célja az ENSZ definíciója és a magyar gyermekvédelmi törvény szerinti gyermeki jogok minél teljesebb megvalósulása Magyarországon.
A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), illetve jogelődje, a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége 1991-ben alakult meg 11 információterjesztéssel foglalkozó vállalat kezdeményezésére, tagjainak száma mára meghaladta a 140-et. Elsődleges feladata a főként digitális tartalomelőállítás, -terjesztés és képzés területén tevékenykedő tagságának szakmai érdekképviselete, üzleti lehetőségeinek előmozdítása, illetve a kiváló digitális tartalmak kiválasztása és népszerűsítése.
A PTA CERT-Hungary Központ magyar kormányzati informatikai biztonsági incidenskezelő központ. Feladata a teljes magyar privát, üzleti és állami szféra informatikai rendszereinek biztonsági támogatása. A Központnak kiemelt szerepe van a nemzetgazdaság és az állami működőképesség szempontjából alapvető fontosságú informatikai rendszerek védelmében.
