A Jókai téri gyerekszínház 2009 elején kapott felkérést a Művészetek Palotájától egy, a Tallér Zsófia által a Kippkopp és Tipptopp mesére komponált zongoradarabokhoz kapcsolódó előadás áprilisi bemutatására. Az élő zenei kíséreten alapuló bábszínházat tovább gondolva készíti a Kolibri Marék Veronika szövegkönyvével és dalszövegeivel, illetve Novák János zenéjével, speciálisan a 2-5 évesek korosztályának szánt előadását.
Szemlélődés, szórakozás
"Néhány éve tulajdonképpen evidencia volt itthon, hogy háromévesnél kisebb gyerekeket nem szabad színházba vinni, mert nem kötik le a figyelmüket az előadások - emlékszik vissza Tisza Bea, a Kippkopp és Tipptopp rendezője. - A Glitterbird EU-s projekttel - melynek köszönhetően Magyarországon is megjelent a csecsemőszínházi műfaj - aztán kiderült, hogy bizonyos feltételekkel készíthetők olyan produkciók, amelyek egyaránt megadják a művészi értéket és a szórakozás élményét akár a féléves csecsemőknek is. A gyors fény- és hangváltások kerülésével, az előadások nyugodt, elmélyült szemlélődésre lehetőséget nyújtó tempójával és időtartamuk 25-30 perces maximalizálásával fenntartható a legkisebbek érdeklődése."
A Kolibri bemutatójának képi világa és félórás időtartama a csecsemőszínházból már kinőtt, a gyermekszínházi produkciókhoz azonban még kicsi gyerekek figyelméhez igazodik, ugyanakkor - átmenetet képezve köztük - ötvözi a két műfaj sajátosságait. A történetben a környezettel való megismerkedés, a növények, állatok, erdei világ felfedezése a két-háromévesek érdeklődési körének fontos jellemzője. A cselekmény, amely szerint a barátot kereső gesztenyefiú, Kippkopp és az éjszakai szállás után kutató gesztenyelány, Tipptopp egymásra talál, pedig már a 4-5 éveseket foglalkoztató szociális kapcsolatok körül bonyolódik.
Egy népszerű történet
Tisza Bea szerint a Kippkopp és Tipptopp azonban nem csupán tartalmi szempontból ideális választás a 2-5 évesek színházi bevezetésére, hanem a Kippkopp-történetek népszerűsége miatt is. "A széleskörű ismertség azért nagyon jó, mert a kisgyerekek imádnak ismételni - gondoljunk arra, mennyire ragaszkodnak esténként a már számtalanszor felolvastatott mesékhez, vagy említhetjük a mondókákat, a gyerekversek, -dalok refrénjeit -, és egyszersmind ugyanazzal a dologgal más formában találkozni. Sok népszerű mese színrevitelénél tapasztaltuk, hogy azok, akik már ismerik a történetet könyv vagy rajzfilm formájában, felfedezve benne a különbségeket és azonosságokat, még nagyobb élvezettel nézik a színházi előadást."
Marék Veronika az ötvenes években kezdte meseírói pályafutását, könyveit - grafikusként - ma is maga illusztrálja. Írt bábjátékokat, tévé- és rádiójátékokat, valamint filmforgatókönyveket is. Mialatt itthon a Richly Zsolt rendezésében készült Kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozat tette országszerte ismertté, művei megjelentek németül, angolul, spanyolul, lengyelül, románul, szerbül és koreaiul. Japán pedig szinte második otthona lett: a mára félmillió példányban eladott Laci és az oroszlán mesekönyv nyomán generációk szerették meg könyveit. A kis oroszlán figurája tolltartókat, táskákat, esernyőket, naptárakat díszít a szigetországban.
