A Cseh kulturális Centrummal közös rendezvényen rajzfilmek vetítése, kifestők és filc ujjbábok készítése várja a gyerekeket. A felnőttek 17 órától Szvorák Katalin előadóművészt hallgathatják és Balázs Andrea fordító egy kis cseh gyerekirodalmi körképet vázol fel a hallgatóság számára. A Móra Könyvkiadó pedig kedvezményes könyvvásárt tart.
Fél évszázada "vetették" papirra
A névadó figura a volt szocialista országokban a lengyel Lolka és Bolka mellett az egyik legkedveltebb és leghosszabb ideig szereplő rajzfilmhős volt, illetve a mai napig is az. A névadó és alkotója tavaly ünnepelte félévszázados évfordulóját annak, hogy a velencei filmfesztiválon első díjat kapott. Az internet előtti világban 85 ország gyerekei tapadtak a képernyőre és követték hétről hétre Krtek (Kisvakond) kalandjait. A Kisvakond rendkívül népszerű lett egész Európában. Az akkori NSZK 10 plusz 12 folytatást rendelt, pár éve pedig Japán kereste meg Milert egy közlekedésbiztonsági sorozat ötletével.
Széles a magyar rajongók tábora
Magyarországon több weboldal és ez által több közösség is névadójául választotta a szimpatikus figurát. A www.kisvakondklub.extra.hu felidézi a régmúltat és valóságos funklubként segíti a kapcsolattartásban a kalandos életű cseh rajzfilmhős majd több mint 28 ezer rajongóját.
A név azonos, de nem csak a Krtek iránti barátság tartja össze a www.kisvakond.hu tagjait. A klub - igazi nevén Kis Vakond Tanodája - már tizenhét éve, az internet előtti korban Nyíregyházáról indult ezzel a címmel. Célja a matematika megszerettetése egy országos mozgalom keretében. Ebből nőtte ki magát egy alsósok, majd később az ötödik osztályosok számára elindított országos levelezős matematika verseny. A versenyek rendszerint három levelező fordulóban zajlanak. A feladatlapok évfolyamonkénti bontásban 10-12-15 feladatot tartalmaznak, amelyek megoldását határidőre kell visszaküldeni. Az idei nevezés végső határideje február 11. A győztesek Hetedhét Határ Legjobb Matematikusai lesznek.
A klub nyaranta száz fős gyerektáborokat, kisebb létszámmal előadásokat szervez. A résztvevők száma szinte megbecsülhetetlen: magukról azt írják honlapukon, hogy minden évben több ezer kisiskolás vesz részt levelező programjukon.
A kis cseh rajzfilmhős kedveltségére enged következtetni az a tény is, hogy a www.rajzfilm.lap.hu gyűjtőportálon is külön szekcióban találhatóak a vele kapcsolatos oldalak.
Alakját számtalan képeskönyv, videokazetta, DVD élteti tovább. A videómegosztó portálokon is a favoritok között található. Hogy mennyire nemzedékek meghatározó élmény volt ez a kis, sokszor esetlen állat, bizonyítja, hogy az iwiwen nemcsak a figurára, hanem becenévként való használatára több ezren kattintottak rá. A Móra Könyvkiadó a teljes kiadvány palettát kínálja: honlapján, webáruházában 25 féle kötetet árusít.
Mit érdemes tudni Krtekről és a "papájáról?
1954 őszén a cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, bizonyos Zdenek Miler - aki első saját, máig is elismert filmjét 1948-ban készítette A milliomos, aki ellopta a Napot címmel - megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára.
A lehetséges témák között az épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. "Micsoda ötlet, hát mit lehet egy ilyen rettentő unalmas témáról rajzolni?!" - gondolhatta az akkor 33 éves rajzoló-animátor.
Az ihlet nehezen jött, mivel Miler olyan karaktert akart találni, amely még nem szerepelt egyetlen rajzfilmben sem. Bő két év és egy szerencsés botlás kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa. A botlás szó szerint értendő: Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson. - Ez a jó ötlet - gondolta - egy hol itt, hol ott, a föld alól felbukkanó Kisvakond! - Hónapokon át kísérletezett a figurával.
A máig legismertebb darabot 1957-ben, a velencei filmfesztiválon mutatták be, ahol rögtön első díjat kapott. A Kisvakond - mint minden film elején - egy földkupac alól bukkan elő egy szöget, egy madzagdarabot és egy biztosítótűt szorongatva.
A Kisvakond végül a csehszlovák filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett. A színvonalas tartalomhoz illett a pantomim-rajzfilm forma is, amit könnyű levetíteni. A Kisvakond keveset beszél - tulajdonképpen csak az első filmben szól pár szót. A további 61 részben Miler két kislánya, Katerina és Barbora kuncogásaiból és egy-egy szavas felkiáltásaiból vágták össze a Kisvakond hangját.
A lehetséges témák között az épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. "Micsoda ötlet, hát mit lehet egy ilyen rettentő unalmas témáról rajzolni?!" - gondolhatta az akkor 33 éves rajzoló-animátor.
Az ihlet nehezen jött, mivel Miler olyan karaktert akart találni, amely még nem szerepelt egyetlen rajzfilmben sem. Bő két év és egy szerencsés botlás kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa. A botlás szó szerint értendő: Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson. - Ez a jó ötlet - gondolta - egy hol itt, hol ott, a föld alól felbukkanó Kisvakond! - Hónapokon át kísérletezett a figurával.
A máig legismertebb darabot 1957-ben, a velencei filmfesztiválon mutatták be, ahol rögtön első díjat kapott. A Kisvakond - mint minden film elején - egy földkupac alól bukkan elő egy szöget, egy madzagdarabot és egy biztosítótűt szorongatva.
A Kisvakond végül a csehszlovák filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett. A színvonalas tartalomhoz illett a pantomim-rajzfilm forma is, amit könnyű levetíteni. A Kisvakond keveset beszél - tulajdonképpen csak az első filmben szól pár szót. A további 61 részben Miler két kislánya, Katerina és Barbora kuncogásaiból és egy-egy szavas felkiáltásaiból vágták össze a Kisvakond hangját.
