A zene egyértelműen "oxigén", vagy éppen "rágógumi". Valódi "habzsolásról" van szó, hiszen minden második fiatal a hétköznapokon több mint 3 órát, a hétvégeken 44%-uk pedig öt óránál is többet tölt valamilyen formában zenehallgatással - ez a következtetés vonható le több most összegzett, 500-1000 fővel elvégzett kutatási tanulmányból.
Ami a használt eszközöket, technológiákat illeti: nem meglepő, hogy a magyar tizenévesek zenefogyasztásában a számítógép, az internet és a hordozható mp3 lejátszók alkalmazása viszi a prímet. A fiatalok életében korunk rádiója az mp3 lett.
Elhatalmasodott a gyűjtőszenvedély
A kisebb és nagyobb gyerekek az új zenékkel kapcsolatos információkat is elsősorban az internetről szerzik be, a többség leginkább fájlcserélő hálózatokon keresztül, illetve a barátokkal való "cserebere" során bővíti gyűjteményét: ez a tevékenység a közös időtöltésről és a sokszor már-már irracionális gyűjtőszenvedély" kiéléséről szól.
A megkérdezettek 13%-a - saját bevallása szerint - több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint ezer darab hagyományos albumnak felel meg. Ennek végighallgatása több mint egy hónapig tartana, de egy "átlagos" tinédzser is több mint egy hétre való non-stop hallgatnivalóval rendelkezik.
Elmosódó társadalmi korlátok
Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a '70-'80-as években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok "zenefogyasztására". Ma Magyarországon már nem rendelhető egyértelműen társadalmi státuszhoz egy-egy irányzat. A választék óriási mértékű kiszélesedésével, a különböző zenékhez, irányzatokhoz való hozzáférés korlátainak lebomlásával, az internet mint közvetítő médium megjelenésével ezek a határok elmosódni látszanak. A zenehallgatásban előtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása.
Ebből következően a különböző zenei irányzatok fogyasztása is inkább kiegyenlített. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak, de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a "slágerlistások", a "parti arcok" és a "fekete zene" hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgató "ínyencek" vannak.
Nem mélyülnek el
Ez az intenzív zenefogyasztás viszont nem egyenlő a hallgatott zenében való elmélyüléssel. Itt másféle időtöltésről van szó. Napjaink fiataljai tökélyre fejlesztették "multitasking" életmódot (ennek minden hátrányával es hosszabb távú negatív következményével együtt), azaz egyszerre számos tevékenységet végeznek, és párhuzamosan "fogyasztanak" különböző tartalmakat. Nincs ez másképpen a zene esetében sem, a zenehallgatás többnyire más elfoglaltsággal is párosul, legyen az közlekedés, házimunka vagy éppen a játék.
