Jeles szentünk
Szent Mártonról évtizedekig nem sokat tudtunk, majd a népi hagyományok, legendák újjáéledtek, s már évek óta ilyenkor november táján rengeteg eseményt, programot szerveznek, nemcsak szülőföldjén Szombathelyen, hanem az ország számos területén. E jeles szentünkhöz tartozik az újbor ünnepe, a ludas ételek elkészítése, de védőszentként nevezik meg Mártont a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok egyaránt.
Lampionos légiósfelvonulás
Kevesen tudják, hogy Szombathely régi szentünk szülőföldje, s halálának évfordulója november 11. E naphoz minden évben rengeteg műsort terveznek a helyiek, lesz misztériumjáték és Szent Mártonról szóló kiállítás, a neves püspök emlékére szentmise. De helytörténeti sétákat is szerveznek a városban, ahol megtekinthetik az érdeklődők, hogy merre járhatott a jeles szent. Az ünnepségsorozat végén a leglátványosabb műsorra is sor kerül, amikor is a savariai légiósok is bekapcsolódnak a műsorba. Felvezetésükkel a városban Márton napi lampionos felvonulást szerveznek, amelyhez bárki csatlakozhat. Az útvonal: Székesegyház - Széchenyi utca - Fő tér - Savaria tér - Szent Márton utca - Szent Márton templom.
Mesék Szentendrén
A szentendrei szabadtéri múzeumban is fontosnak tartják a Márton-napi ünnepséget, s minden évben kiemelkedő programokat szerveznek. Nemcsak a tájegységekhez kapcsolódva mutatnak be egy-egy mesterséget vagy játékokat, hanem az új bor tiszteletére is odafigyelnek. Az idei kétnapos ünnepen kiváló libás ételek, kitűnő borok várják a vendégeket, de emellett még jobban megismerkedhetünk a Márton-napi hagyományokkal. S míg a felnőtteknek a legkiválóbb szőlőnedűket kóstolgatják, addig a kicsiknek Ludas Matyi történetét adják elő.
Ludasságok országszerte
Szombathely és Szentendre mellett már az ország több pontján is rendeznek ludas vigadalmakat. Orosházán szintén Ludas Matyi meséjét nézhetik meg a gyerekek, de lesz Kolompos koncert is, és batyus bál. Nyíregyházán a sóstói múzeumfaluban is a ludaké és természetesen a jó újboré a főszerep a hétvégén. A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban pedig Márton-napi mulatság lesz a reneszánsz jegyében, azaz még utoljára tekinthetik meg a látogatók a Reneszánsz év 2008 eseményeihez kapcsolódó időszaki kiállítást. A programban szerepel még zene, tánc, kézműves foglalkozás, hagyományőrző játszóház, Márton-napi időjóslás.
Minden Márton keresztnevű látogató a múzeum vendége egy pohár borra és ingyenesen vehet részt az eseményen!
Néphagyományok Márton napján. Szent Márton élete és legendája
Szent Márton püspök 316-ban (vagy 317-ben) született a Római Birodalom Pannónia tartományában, római katonatiszt fiaként. Szülőhelyeként Savariát jelölik meg. 331-ben sorozták be a római hadseregbe. A legenda szerint 334-ben a galliai Ambianum (Amiens) városkapuja előtt találkozott egy fázó koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mert ő volt, akit koldusnak vélt. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették. Temetésének időpontja vált emléknapjává. A Legenda Aurea a szent számos csodáját beszéli el, a többi között gyógyításokat, halottak feltámasztását, az ördög legyőzését, a rablók megtérítését, vad kutyák megszelídítését.
Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is ismerünk. A legelterjedtebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. A középkorban a szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított.
Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."
