A festő és alkotása
Abban minden szakíró megegyezik, hogy Brueghel nem egészen húszesztendős alkotó pályájának második felében, festményeivel teremtette meg hallhatatlan életművét. A "Gyerekjátékok"-on már megjelenik Brueghel kápráztatóan meleg színvilága, a szerkesztésben megjelenő hihetetlen tudatossága.
A festő valóságlátása, a természeti és az embervilág megjelenítése, a fontos mondanivaló tömör, szellemes előadása ebben a munkában teljesedik ki szinte hiánytalanul.
Munkáiban a reneszánsznak egy olyan képe sejlik fel, ahol a tájban vagy egy helyzetben az ember mindig úgy van jelen mint főszereplő: cselekvő, munkát végző lény, aki a maga szükségletei szerint formálja a tájat és önmagát.
Interaktiv, táncos, bábos előadás
A commedia dell'arte stílusában létrehozott táncos, bábos előadás a gyerekközönséget bevonva eleveníti fel az azóta is fennmaradt, illetve elfeledett játékokat. "Brueghel festménye régóta foglalkoztat bennünket, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában, kézenfekvő alapja egy, a gyerekközönséget bevonó, játékos előadásnak" - beszél a tervezés korai szakaszáról Novák János, a Kolibri igazgatója.
A színház eleve táncos előadásban gondolkozott és az sem volt kérdés, hogy a Bozsik Yvette Társulattal készítik az új produkciót. A táncművészek kérésére Kecskeméti Gábor gyűjtötte össze a jeleneteket kísérő korabeli zenéket, amiket a Kolibri zenei vezetője, Bornai Szilveszter segítségével stúdióban újra felvettek- olvasható a társulat honlapján.
"A commedia dell'arte a színházi alapműfajok egyik főága és a színjátszás - számomra - legfontosabb gyakorlata" - magyarázza Bozsik Yvette, miért e stílust választották az előadás táncetűdjeinek elkészítésekor. "A commedia dell'arte színésznek tudnia kellett mozognia, táncolnia, beszélnie - úgy ábrázolnia, mint egy bohócnak, akiért a gyerekek rajonganak. A rajongás fő oka talán az is, hogy ennek a fajta jelenlétnek teljesen szívből jövőnek kellett lennie. Ez - legyen gyerek vagy felnőtt - mindenkire hatással van."
A Kolibri művészei a táncjeleneteket az ősi vásári, úgynevezett képmutogató formában kötik össze, amelyekhez a Brueghel-képen szereplő gyermekek mintájára Orosz Klaudia készített bábfigurákat. A velük előadott narrációihoz Fábri Péter írt verseket, amiket a reneszánsz modális hangsorait, a népdalok és a mai dalok világát egyaránt idéző, a gyerekközönség számára könnyen tanulható kísérő dalokká zenésítette a társulat.
A Kolibri előadásában rejtetten, de dramaturgiailag leleményesen átkötve megjelenik egy másik Brueghel-kép is: A vakok. A képbe sűrített pillanatfelvételt, amely a megmaradásért folytatott szakadatlan küzdelmet próbálja ábrázolni, jól illesztette be a társulat az előadás folyamatába. Nem hat didaktikusnak, ugyanakkor lehetőséget ad egyfajta önvizsgálatra szembenézésre, elmélyülésre, aktív részvétre.
Együtt játszani a művészekkel
"Az előadásnak éppen az a lényege, hogy a gyerekek maguk is kézbe vehessék, kipróbálhassák, átélhessék a színpadon látottakat" - mondja a produkció bábos betéteit rendező Szívós Károly. A bábművészek egy, a régi játékokat bemutató kiadványból merítették az ötletet, hogy az előadásban mára már elfeledett szórakozásokkal is megismertessék a gyerekeket. Szívós szerint ettől válik többrétegűvé a produkció: más-más oldalról megközelítve, többféle műfajban fejtik tovább a képzőművészeti alapul szolgáló festmény ébresztette gondolatokat. Az előadást szinház "összes termiben" reneszánsz játszóház követi, ahol a színpadon látott játékokat a gyerekek kipróbálhatják és kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek.
