Titkos napló a padlásról
A gödöllői kastély 1867 és 1918 közötti történetét joggal tartják ?királyi időszaknak?. Erzsébet királyné és I. Ferenc József akkoriban sokszor megfordult ott, hogy idejét pihenéssel, vadászattal, udvari bálokkal töltse. Ám azt csak kevesek tudhatják, hogy ugyanekkor a gödöllői kastély padlásán lakozott herceg Egérváry Elemér, aki meglehetősen sajátos ? mintegy 6,4 cm magas ? nézőpontból naplójába rögzítette a kastély mindennapjait. A nemrégiben előkerült, páratlanul értékes dokumentum 7-12 éveseknek ? s egy ?kicsit? ennél kisebbeknek és nagyobbaknak tartogat izgalmas, eddig még soha nem publikált újdonságokat a gödöllői kastélyról.
Kastélypadlástól rókamenhelyig
?A humora az erőssége? ? mondja a könyvről Faludi Ildikó szerző, s rögtön hozzáteszi, a kötetben a kastélyban megesett valós eseményeket meséli el, a kastély valós helyszínein, valós berendezési tárgyak között. Ezek a mulatságos egérkalandok az 1870-es évekbe vezetnek, s a kastély történetileg hiteles egy évét követik végig, az illusztrációk pedig korhű és történelmileg hiteles képeken mutatják be az épületet, a bútorzatot, a ruhákat. A főhős, herceg Egérváry Elemér közvetlen közelről figyelheti meg a kastélyában zajló, izgalmas eseményeket, amelyek miatt sokszor ő maga is meglepő kalandokba keveredik. Ilyen például, amikor a királyi porcelán eltűnik a kastélyból és a tolvaj után nyomoznak. A borító belső oldalán a teljes kastélyalaprajz tanulmányozható madártávlatból a valós, illetve a mesében szerepet játszó helyszínekkel, mint például Vajszint Béla otthonával, aki a napló tanúsága szerint a kastély egyik kertésze volt, s részben abból élt, hogy ? a kopóvadászatok elől menekülő rókáknak adta ki lakását?
Gyerekeknek másként megy
Faludi Ildikó, a mesekönyv ötletgazdája, és szerzője, másfél évtizede a kastély muzeológusa, 1995-ben jelent meg a Gödöllői kalauz című kis kötete, majd 1998-ban A gödöllői kastély című albuma. Ő írja a kiállítások katalógusait, a kastély újságjait és weboldalát. Mint mondja, kisfia, Marci, ovis kastélylátogatásai döbbentették rá, hogy a gyerekeknek egészen másként kell bemutatni a kastélyt, célszerű mesével köríteni. Így született a mesekönyv ötlete, melynek Marci, azaz Reményi Márton a társzerzője lett. Ő nyolcéves, szabadidejében legózik, sokat olvas, s természetesen jól ismeri a kastélyt - különösen a titkos-rejtett zugokat kedveli ? mondja édesanyja, hangsúlyozva, hogy Marci számos ötlettel-fordulattal járult hozzá a mesekönyv szövegéhez, részt vett a szereplők megformálásában, az illusztrációk kiválasztásában. A Herceg Egérváry Elemér naplója illusztrálásának lehetőségét - meghívásos pályázaton - Ferenc Tamás egri művésztanár és alkotó nyerte el. Ez az első mesekönyve, ám várat, kastélyt nem először festett. A tanítás, és a képzőművészet mellett alkalmazott grafikákat is készít, látványterveket, illusztrációkat, rekonstrukciós elképzeléseket várakról, avagy rajzos térképeket. A nyár végén megjelent kötet főhőse pedig - Egérváry Elemér figurája -, komoly feladatok elé néz: a jövőben a gödöllői kastély múzeumpedagógiai programjainak védjegye is lesz.
