 |
A pici ember is ember
Az ember csak ember, bármilyen pici is legyen - tulajdonképpen ezzel, a filmben is sűrűn hangoztatott mondattal elmondható a mese tanulsága, amely ilyen egyszerűen, ám annál bájosabban ábrázolja a törődést, a mások iránti felelősséget. Horton, az elefánt számára is egyértelmű a helyzet: óriási füle miatt csak ő hallja meg a szöszön éldegélő Kifalva lakóit, így máris felelős lesz a biztonságukért. Az erdő kicsinyes őre, Kenguru viszont nem szeretné, ha Horton megfertőzné a gyerekek fantáziáját ilyen sületlenséggel (mármint, hogy egy szöszön is élhetnek emberek), ezért ellene fordítja az állati közösséget és megpróbálja elpusztítani a virágot.
A dzsungel lakói valóban "állatiak", egytől-egyig remekül eltalált karakterek: van például köztük egy beszívott hippire (vagy épp a Simpson család Nelsonjára) emlékeztető, azonosíthatatlan állat, aki szerint a virágon szivárvánnyal és lepkekakival táplálkozó pónilovak élnek. Ugyanilyen jópofák az apró Kifalva lakói, a Grincsre emlékeztető Kik is - a hasonlóság nem véletlen, hisz eredetileg a Horton is a neves gyerekkönyvíró, dr.Seuss műve, aki a karácsonyt ellopó szörny történetét is megalkotta. Sőt, a Kik szerepelnek is a Grincsben, csak épp ott egy hópihén éldegélnek, Horton pedig az író egy másik könyvének is a hőse.
A Hortonban az elefánt a kicsike város Prím nevű polgármesterével tartja a kapcsolatot, akinek 96 lánya és egyetlen fia van, valamint egy fürdőszobája is, bár ez utóbbiról a dzsungelben nemigen tudja senki, hogy mit jelenthet. Prím a maga világában ugyanazt éli át, mint Horton: senki sem hiszi el neki, hogy a város csak egy szöszön létezik, és bármikor összeomolhat, akár egy gyenge (vagyis a külső világban gyengének számító) fuvallattól is. Az ő részükről a történet afféle Mátrix kicsiben, csak épp sokkalta mulatságosabban: a rajzfilm humorát a gyerekek és a felnőttek egyaránt értékelni fogják, mint ahogy a karaktereket is minden korosztály tudja majd szeretni.
Színes, telt humor, sok jópofáskodás
A filmet a Jégkorszak alkotói készítették, így annak hangulatát, vicceit kell elképzelni, csak sokkal teltebben, könnyedebben, színesebben. Az erdő állatai között sok zseniális képzeletbeli figura van, Kifalva pedig egy nyüzsgő mulatság, kialakításában kicsit olyan világ, mint amit a Coca-Cola idéz meg az üdítőautomata belsejében játszódó reklámfilmjében. A felnőttek felé viheti a történetet a rengeteg filmes utalás: például a Pokémonból vagy a 2001: Űrodüsszeiából kapunk konkrét jeleneteket, de számos klisét is kifordítanak az alkotók. Így nem maradhat el a filmvégi közös dal sem, melyet persze nem kell komolyan venni: amúgy Shrek-szerűen tárják elénk, jó érzékkel nélkülözve viszont annak darabos, kissé erőszakos stílusát. A Shrekkel való párhuzamnál maradva, a Hortonhoz is neves színészek adják hangjukat: az elefántot Jim Carrey szinkronizálja, Prímet pedig Steve Carell, akit például A Minden6óban vagy a 40 éves szűzben láthattunk. A magyar változatban Carrey szerepét állandó szinkronhangja, Kerekes József kapta meg, de hallhatjuk a filmben Háda Jánost, Dörner Györgyöt vagy Gesztesi Károlyt is. Elmondhatjuk tehát, hogy a Hortonnal igen komplex szórakozást kapunk, amelyet a filmhez kapcsolódó termékek még jobban kitágítanak - ötletes például a honlap is, ahol a Kik közül fogadhatunk örökbe valakit.
