A Fővárosi Nagycirkuszt, Közép-Európa egyetlen kőcirkuszát 1889. június 27-én nyitotta meg egy német-holland vállalkozó, Wulff Ede. A cirkusz a 120 év alatt megélt jó és rossz időket, volt, hogy a közönséget elcsábította egy világhírű artistákat is felvonultató mulató, 1944-ben pedig - a fokozódó bombázásokra való tekintettel - a főváros már nem adott ki játékengedélyt. A mostani épületet 1971-ben nyitották meg, az eddigi egyetlen női igazgatóval, Eötvös Gábornéval az élen.
Lovak, kutyák, oroszlánok
A jubileumi gálaműsort keretbe foglalja a Hungária Csoport, amely egy gladiátorszámmal kezdi, és egy hagyományos magyar produkcióval, ugródeszka akrobatikával zárja a programot - a finálé magyar jellegére rá is erősít azzal, hogy a csoport tagjai a népviselet és a huszárruha jegyeit keverő öltözékben adják elő a lélegzetelállító ugrásokat.
Közben a nemzetközi cirkuszművészet nagyságaival is megismerkedhetünk, rögtön a nyitószám után például az olasz Saabel család mutat be pár lovas gyakorlatot, tulajdonképpen egy komplett táncos koreográfiát, csak épp lovakkal. Saabelék a későbbiekben még egy állatidomító számmal térnek vissza: sarkvidéki hangulatot teremtve - pár iglu díszletében, szőrmekucsmában - egzecíroztatnak néhány huskyt és (szintén szánhúzóként ismert) szamojédet.
Ebben a műfajban a leglátványosabb és legveszélyesebb produkció persze az oroszlánidomítás, amit a cirkusz jellegzetes attrakciójaként tartunk számon, de a valóságban igen ritkán látható a színpadon. Ezúttal a német Tom Dieck bír rá öt oroszlánt kisebb-nagyobb trükkökre - igaz, inkább csak a nőstények ugrálnak rendesen, a hímek leginkább csak vicsorognak az idomárra, így a néző sokszor hálát ad a biztonsági rácsért.
Bohóc, hasbeszélő, zsonglőr
A jubileumi programból nyilván nem maradhat ki a bohóc sem, akit az Ayala cirkuszdinasztia egyik tagja, Henry jelenít meg - aki később egyébként a magasdróton is bemutatkozik. Bohócfigurája már nem az a hagyományos nagycipős, kalapos karakter: az elengedhetetlen piros orr megvan ugyan, de fölötte melírozott tüskehaj mered az égnek, és a tréfák is modernebbek, bár tartalmaznak olyan klasszikus elemeket, mint a habostorta arcba hajítása.
Kissé talán zavaró a hasbeszélő, Kevin Huesca száma, mivel előadója olasz - mondjuk többnyire énekel, de akkor is szívesebben vettünk volna olyasvalakit, akitől magyar nyelvű előadást hallhatunk. Igaz, Huesca tehetségéhez nem fér kétség, többféle hangon képes megszólalni, a 2006-os cirkuszfesztiválon megkapta a legjobb külföldi artistának járó díjat.
Szerepel a programban még egy csibészes zsonglőr (a jelenlegi cirkuszigazgató, Kristóf István fia, Krisztián) és számos akrobatikus szám, melyek közül a mongol Otgontsetseg csoport előadása a leglátványosabb, hisz a tagok teste egyrészt szépen ki van festve, másrészt mindegyikük hihetetlenül hajlékony.
A cirkusz jubileumi gálája tehát azok számára lehet igazán kellemes program, akik a Cirque du Soleil-féle látványműsor ellenében a klasszikus cirkuszművészetet kedvelik, a maga allűrjeivel, kis ripacságával együtt. A Fővárosi Nagycirkusz társulata most épp nyári szünetre megy, de aztán július 1-jétől újra szórakoztatja a közönséget, heti nyolc előadásban.
