(MTI) A középkori Rómában játszódó történetet a legendás olasz film forgatókönyve alapján Pénzes Csaba írta át bábszínpadra és állította színpadra. A bábszínház nemcsak a gyerekeknek, hanem a családoknak is szól. A Néri Szent Fülöp életét feldolgozó film népszerű volt a gyermekek és a felnőttek körében is, így a szülők a gyermekeikkel együtt nézhetik végig a bábjátékot is ? indokolta a darabválasztást a forgatókönyvíró, rendező.
Mint fogalmazott, a forgatókönyv írásakor arra törekedett, hogy ne a filmet "másolja le", inkább a történet szellemiségét, mondanivalóját ültesse át bábos színjátékra. Az illusztrációkhoz a színházi eszközök ? bábok, díszlet, világítás ? kiválóan alkalmasak, inkább az okozott nehézséget, hogy a bábszínház ideje behatárolt ? magyarázta Pénzes Csaba. A gyerekek három-négy éves kortól már "bábszínházbajárók", de a kicsik figyelmét ? legyen bármilyen érdekes is a mese ? egy óránál tovább nem lehet lekötni. A történetet így "sűríteni kellett", ezért "talán néhány dolog sérülhetett", de ezt megpróbálták játékkal kiküszöbölni.
Pénzes Csaba szerint Magyarországon a filmnek "nagyon rosszul megvágott" változatát mutatták be. Az eredeti olasz film két óra időtartamú, míg a magyar változatát másfél órában játszották le. A mór leány története például teljesen kimaradt, így jó néhány jelenet érthetetlenné vált. A bábszínházasoknak ez viszont könnyebbséget jelentett, mert egyszerű, világos szimbólumokkal tudtak dolgozni, amelyeket a gyermekek ugyanúgy megértenek, mint a felnőttek ? fejtette ki a rendező.
A bábszínházi alapkoncepció szerint Fülöp atyát Balázs László bábszínész játssza, míg a többi szereplőt bábokkal jelenítik meg. Az előadáson fellép a bábszínház teljes társulata, a díszletet, a jelmezeket és bábokat Lőrinc Melinda tervezte.
A darab legfontosabb gondolata, hogy az embert ? függetlenül vallásos meggyőződésétől ? egész életében rengeteg kísértés éri, amelyeknek minden pillanatban ellen kell állni ? foglalta össze Pénzes Csaba az üzenetet. Az 1500-as években játszódó történetben Néri Szent Fülöp elhagyott gyermekeket nevel. Befogadja az éles eszű, melegszívű kis tolvajt, Cirifisciót is és mindent megtesz, hogy megvédje a Sátán rontó hatásától.
A történet filmváltozatát 1984-ben készítették el az olasz Luigi Magni rendezésében. A Magyarországon forgalmazott változatot Legyetek jók, ha tudtok címmel mutatták be; a film eredeti címe ? State buoni? se potete ? Maradjatok jók, ha tudtok fordításban is értelmezhető.
