(MTI) - Az énekes rovarok olyan akusztikus rovarok, amelyek zengő, ritmikus hangokat adnak ki az emberi fül számára is hallható tartományban, ilyenek például a tücskök, szöcskék és a kabócák. Ezek az állatok a hangjukkal társaikat hívják, a nősténynek udvarolnak, veszélyt jeleznek vagy területet jelölnek, miközben védekezésre és zsákmányszerzésre is használható ez a különleges kommunikáció.
Marietta Kao Liau, a Tajpeji Képviseleti Iroda vezetője a kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a Dunántúl-méretű szigeten csaknem 70-féle emlős, 500-féle madár és 90-féle hüllő ismeretes, rovarokból viszont több mint 18 ezer fajt jegyeztek fel a kutatók. A szubtrópusi klímájú terület különleges élővilágának feltérképezését magyar szakemberek is segítik, akik rendszeresen járnak az egykor Formosaként emlegetett szigeten.
A különleges ízeltlábúak bemutatását érintőképernyős kijelzők segítik rovarokról szóló rövidfilmekkel. A hangkeltés változatos módjait, a rezgést, dobolást, ciripelést, pattintást és levegőkibocsátást hangszereken próbálhatják ki a látogatók.
Óriási rovarmaketteken az ízeltlábúak hangképző szervei és a rezgéseket, hanghullámokat érzékelő "fülek" is láthatók.
Az énekes rovarok irodalmi műveket, szépművészeti és népművészeti alkotásokat ihletnek. Számos népcsoport az énekes rovarok több faját ételként tálalja, egyeseket pedig a hagyományos kínai gyógyászat használ fel.
A tárlat különlegessége, hogy az énekes rovarok biológiai és kulturális jelentőségét elsősorban távol-keleti szemszögből mutatják be. A posztamensek környezetbarát anyagokból, elsősorban kartonpapírból készültek.
