Újra kalandoznak a betűk világában

"A történet úgy kezdődött - meséli Cserne István pszichiáter -,  hogy tíz évvel ezelőtt a kezembe került egy amerikai pszichológus cikke, aki egy különleges módszerről írt tanulmányt. Azt állította, hogy hihetetlen sebességgel tudott olyan, gyerekeket érintő problémákat kezelni, amelyek szinte már a születésükkor fennálltak, s főleg bizonyos stresszhelyzetek miatt alakulhattak ki. Később komolyan elkezdtem kísérletezni vele, s a legjobb eredményeket a diszlexia gyógyításánál értem el."

 

Az új módszert a komplexitása miatt tartotta érdekesnek, mert  a pszichológia mellett bevonja a kínai gyógymódokat is, az akupresszúra többszörösen módosított változatát. Ez a módszer teljesen új irányból közelíti meg a jelenséget. A kulcsa talán az, hogy azokban  a gyerekekben, akik ezzel a problémával küzdenek, önértékelési zavar alakul ki, amellyel minden nap meg kell küzdeniük az iskolában, a társaik előtt és otthon. Azzal a gyötrő érzéssel kell élniük, hogy nincs kedvük iskolába járni, nem akarnak tanulni, olvasni, folyamatosan úgy érzik, hogy lemaradnak a társaiktól, vagy kirekesztik őket. Cserne István módszerében az a lényeg, hogy először ezt az érzést szüntesse meg,  s utána kiváló eredményeket ér el az olvasás megszerettetésében.

 

A foglalkozás első lépése, hogy a szakember olvastatja a gyereket, felméri, hogy milyen súlyosak a problémák. Majd a gyerek beszámol arról, hogy mi történt aközben, míg ő olvasott, milyen gondolatai voltak, mire figyelt fel. Utána következik a célzottabb beszélgetés, amikor elmeséli, hogy volt-e rossz élménye, érzése az olvasás tanulása, iskolai szereplése alatt, hogyan reagáltak a tanárok, szülei, osztálytársai.

"A gondos felmérés, megismerés után alkalmazom a fájdalommentes, többszörösen módosított akupresszúrát, amely a terápia fontos része, majd újra olvastatok - folytatja a pszichiáter. Az olvasást közösen osztályozzuk egy-egy skálán, együtt ellenőrizve később a fejlődését."

Hogy melyik gyerek hogyan fejlődik, ez mindig a betegség súlyosságától függ. Van, akinél elég egy alkalom, majd kap otthoni gyakorlatokat, s a következő alakalommal már sikerélménnyel jön el a kezelésre. Cserne doktor praxisa során sok érdekes esettel, történettel találkozott.

Egy 18 éves lány páciense az érettségi előtt kereste fel, s már az első kezelés után örömmel újságolta, hogy elment egy könyvesboltba, ahol saját maga választott ki egy könyvet, s azóta olvas.

"Általában 4-5 alkalom után látványos eredményt tudunk elérni - mondja Cserne -,  ekkor már megszűnik a stresszhelyzet, s a gyerekek valóban megérzik, hogy milyen is az olvasás öröme. A közös értékelés során - amelyen szempontokat alakítunk ki, mint pl. olvasás sebessége, pontossága, hangsúlyos olvasás - is jól látható, hogy már a következő alkalommal a gyerek is jóval magasabb pontokat ad magának, tehát valami elindult benne, fejlődött, gyógyult."

 

 

A módszert már sok budapesti és vidéki iskolában is kipróbálták, sikerrel. De természetesen ahhoz, hogy megismerjék, s gyógyíthassak az iskolákban a betegséget, nagyon fontos az iskolai vezetés, fejlesztő pedagógusok nyitottsága, érdeklődése és türelme.

Először a Gyermekház Általános Iskolában alkalmazták, majd egy budafoki iskolában is sikeresen segítettek, de más budapesti iskolák tanulóinál is bevált a módszer. Az egyik napilapban nemrég jelent meg egy cikk Cserne doktor tevékenységéről, s már akkor jelentkezett egy Szolnok megyei község iskolájából egy szülő, aki segítséget kért a pszichiátertől. Klasszikus sikertörténetbe való sztori: 4-5 alkalommal- havonta egyszer - foglalkozott  a pszichiáter a gyerekekkel, az első alkalommal heten jelentkeztek, ebből két gyereknek már a második kezelésre sem kellett eljönnie, mert elindult a saját útján. A többiek is hatalmas előrelépést tettek, de természetesen a kezelést folytatni kell, s csak akkor beszélhetünk teljes gyógyulásról.  

 

"A siker valóban látványos volt - mondja a pszichiáter. Volt olyan gyerek, aki egy idő után már Harry Pottert olvasott. De itt nem is a könyv a lényeg, hanem az, hogy sikerült megszerettetni velük az olvasást. S itt mindegy mit vesz a diák a kezébe, legyen az színes heti lap, vagy egy rejtvény, a lényeg, hogy a stresszt, az akadályt legyőzte, s végre bátran mer  kalandozni a betűk világában."