A Tiszakürti Arborétum harmadik éve szervez programot, hogy minél többen láthassák ezt az egyedülálló természeti csodát - mondta el kérdéseinkre Tálas László, a Tiszakürti Arborétum igazgatója.
- Hogyan lehetséges programként megszervezni a tiszavirágzást? Ezek a rovarok nyilván nem igazítják násztáncuk idejét egy előre megírt rendezvénynaptárhoz.
- Harmadszor teszünk kísérletet erre, az előző két évben sikerült élménnyel gazdagítani a világ számos pontjáról érkező látogatókat. Abból igyekszünk megjósolni az időpontot, hogy elsőként néhány hím példány repül ki, és keresi a nőstényeket, amelyek azonban - úgy tűnik, ez a női nem sajátossága - váratnak magukra. Kedden láttuk az első néhány példányt, szerdán pár tizet, innen számítva pedig négy-öt nap múltán várható a tömeges rajzás, amikor millió számra repül ki egyszerre ez a ritka kérészfaj. Becslésünk szerint tehát június 14-15-én vasárnap-hétfőn virágba borul a Tisza.
- Ez nem egyszerre következik be a teljes folyószakaszon, hanem délről észak felé haladva fokozatosan.
- Igen, a Tisza alsó szakaszán, Tiszakürttől délebbre már virágzik a Tisza. Két és fél három hét, míg a magyarországi szakaszon végighalad a jelenség délről észak felé. Ez sok tényezőtől, például az időjárástól, hőmérséklettől függ, és tapasztalatunk az, hogy sokszor a teliholdhoz is köze van. Szerdán-csütörtökön Szentes környékén tapasztalták a tiszavirág repülését, de a legtöbb helyen ez nem igazán tömeges jelenség. Ahol az ember beavatkozott a folyó életébe - például duzzasztóművet épített -, ott gyakorlatilag egyáltalán nincs ilyen, és jellemző, hogy a legszebb látványt a falvaktól távoli, nehezen megközelíthető szakaszok nyújtják. Tiszakürt közelében, Tiszainokánál tapasztalható az egyik legerősebb rajzás Magyarországon.
- Miként zajlik le a program, ahova az érdeklődőket várják?
- A tiszavirág három évig tartó lárvaállapot után a jeles napon délután öt óra körüli percekben kezdi a röptét, és mintegy háromórányi repülésre van energiája. Ez alatt választ pár magának, és ennyi idő alatt gondoskodik az utódokról. A repülő rovarnak sem szája, sem emésztőrendszere nincs, így táplálkozni - azaz plusz energiát magához venni - nem tud, így ereje fogytán el is pusztul. Ezt a háromórányi időtartamot igyekszünk a legtartalmasabban kihasználni. A meghirdetett napon 15 órára várjuk az érdeklődőket, a Tiszakürti Arborétumban ahol egy ismeretterjesztő előadáson megismertetjük őket a tiszavirág életétével, utána két kilométeres séta következik Tiszainokára, ahol ekkor folyamatosan jár majd a komp száz-száz emberrel a fedélzetén, hiszen a víz közepéről a legcsodálatosabb ez a látvány. A virágzás sötétedésig élvezhető, azután az arborétumban beszélgetés, szalonnasütés lesz. Miután a Tisza "veszélyes üzem" azt javasoljuk, hogy gyerekek csak családjukkal, illetve felnőtt kísérővel jöjjenek
- Honnan tudja meg a közönség, mikor virágzik a Tisza?
- A kirajzás várható időpontjáról e-mailen küldünk értesítést azoknak, akik a honlapon regisztrálnak. Tavaly, tavalyelőtt volt, aki a Dráva mellől érkezett, akadt, aki a balatoni nyaralását szakította félbe, hogy láthassa a tiszavirágzást, és voltak - sőt idén is lesznek - külföldi látogatók is, Portugáliából, Svédországból, Japánból, avagy az Egyesült Állomokból. Miután esti programról van szó, a magunk lehetőségeihez mérten a szálláslehetőségről is igyekszünk gondoskodni. Ezen az egy estén az arborétum melletti sportpályán felverhetik sátraikat. Másnap pedig megtekinthetik az egykori ártéri erdő helyén kialakított Tiszakürti Arborétumot.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott régebben Skandináviát és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított.
2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. hússzor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.
A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.
