Xantus János kezdte
A Néprajzi Múzeumban még januárban nyílt meg egy érdekes kiállítás, amelyen népek hangszereit mutatják be a szervezők. A kiállítás apropóját az adta, hogy a múzeum már nyitása óta folyamatosan gyűjti a világ népeinek a hangszereit. Nem is gondolnánk, hogy az impozáns falak mögött több mint 3000 népi hangszert őriznek. A gyűjtés még a múzeum alapításának az idején kezdődött. A XIX. században Xantus János kelet és délkelet ázsiai gyűjtésének köszönhetően kilencven hangszer került a múzeumba, később gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciójának eredményeképpen is nőtt a gyűjtemény. Még Bartók Béla is bővítette a gyűjteményt, de más tudósok is hozzájárultak ahhoz, hogy a mostani kiállítás létre tudjon jönni.
Ötszáz nyelv, harmincegy nyelvjárás
A népek hangszerei című kiállítás augusztus 3-ig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban, s időről időre érdekes bemutatókat is tartanak. A mostani programok között szerepel ausztrál film, megismerhetjük az őslakosok életét, előadást hallgathatunk a nyelvükről, és hangszerbemutató is lesz. A mostani hétvégén - március 29-én- Ausztrália népi hangszereit is megszólaltatják. Ám a hangszereken túl egy kis ismertetőt is kaphatunk az ausztrál őslakosokról. Például azt is meg tudhatjuk, hogy körülbelül 500 különböző nyelvet beszélnek, 31 féle nyelvcsoport található meg a kontinens szigeten. Megismerhetjük az őslakosok mondavilágát is, a több mint tízezer éves ősi sziklarajzokat, fafaragványokat, homokrajzokat. Sajnos az őslakosok száma az elmúlt száz évben nagyon megfogyatkozott. De a mai törvények és egyezségek értelmében az őslakosoknak újra vannak jogaik, saját rezervátumuk, ahol őrizhetik és ápolhatják törzsi kultúrájukat.
Csőbe fújva
A didzseridu a világ legegyszerűbb és talán a legősibb hangszere. Kinézete után azt gondolnánk, hogy ez az a hangszer, amelybe csak bele kell fújni, s máris megszólal. A hangszer eredeti neve yidaki volt, amely valószínűleg a hangszer formájára utalt, azaz csövet jelentett. A hangszer használata egész Ausztrália területén csak 2-300 éve terjedt el, az eredetieket még eukaliptuszfából készítették, de ma már bambuszból is kapható. Az ősi ausztrál dallamokat most hétvégén két magyar művész mutatja be.
Ha kedvünk támad, akár mi magunk is kipróbálhatjuk, hogy milyen érzés is, mikor megfújjuk a didzseridut.
Mély hangon szólal meg a faág
Egy ausztrál legenda szerint, mikor a Nagy Ősök a tüzet adták a bennszülötteknek, az egyik abo felkapott egy lángoló ágat, melyben termeszek voltak. Mikor ezt észrevette, belefújt, hogy megmentse őket a tűztől. A termeszek az ég felé szálltak és csillagokká lettek, az ág pedig mély hangot adott a fújás nyomán, ezzel megszületett a yidaki.
A ősi hangszerkészítés még a mai napig is egy rituálé része. Az őslakos kimegy az erdőbe, megkérdezi a szellemeket, merre keressen, majd megkopogtatja a fákat, és az így keletkező hangból, hallás után megállapítja, hogy melyik ág vagy törzs lesz alkalmas hangszernek. Ezután kivágja, faszénparázzsal kiégeti belül a lyukat, lehántja a kérget, csiszolja, díszíti, végül méhviaszból "szájat" készít neki .
