Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévész 2-áig tart, ez az idén a Gergely-naptár szerint december 16-23-a közé esik, az első gyertyagyújtás ideje december 15-én, pénteken este lesz.
A hanuka örömünnep, a szabadság - a vallási és a fizikai szabadság -, valamint a fény ünnepe is. A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban kiszlév hó 25-én foglalta el Jeruzsálemet és a hagyomány szerint három évvel később ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a makkabeusok a megszentségtelenített Szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, nem találtak csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat. Bár ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra sikerült tiszta, megszentelt olajhoz jutni, és a Templomot újra felavatni.
Az ünnepre (amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek) azóta mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet az úgynevezett szolgagyertyával (samesz). A gyújtás után az égő samesz gyertyát is helyére teszik. Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában - miként a Szentélyben - a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva, otthon az ablak közelébe helyezik, hogy fénye kifelé is világítson és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad őket világításra használni.
Hanuka idején sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A hagyomány szerint amíg a hanukai lámpás fénye ég, a gyermekeknek és az asszonyoknak sem szabad dolgozni és tanulni, mert ők is részt vettek a szabadságharcban. Ez idő alatt a legkedveltebb játék a trendelli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték és a játék szabályait is jelentik: a játékosok pénzben, vagy dióban-mogyoróban játszanak. Szokás ilyenkor a gyerekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat is adni. A családok hanukakor latkeszt és fánkot kínálnak, emlékezésül az olaj csodájára.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)