fbpx

„Gyönyörű barokk délibáb az alföldi tenger pusztaságon” – A szegedi városháza

Juhász Gyula magasztalta a fenti szavakkal a szegedi városháza épületét, amely karcsú, magas tornyával, tarka tetőcserepeivel, elegáns épülettömbjével kiemelkedik a környezetéből. Kinek a kedvéért épült meg a nevezetes szegedi Sóhajok hídja? Miért mászott fel a városháza tornyába Haynau? Milyen felirat került még a kéményeire is? A szegedi városházán jártunk.

Szeged, 2021. február 14. A városháza copf stílusú műemlék épülete Szeged megyei jogú város főterén, a Széchenyi tér 10. szám alatt. Az 1882-83 között, Lechner Ödön tervei alapján emelt épületen a szecessziós és az eklektikus építési stílusok jegyei is fellelhetők. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

A jelenlegi városháza ugyanezen a helyen már a harmadik e célból emelt épület. Az első, katonai épületek között álló, egyemeletes városházát 1729-ben adták át. Érdekesség, hogy a főbejárata épp az ellenkező oldalon helyezkedett el, mint a mainak, háttal a vásártérnek.

A város növekedésével, a lakosság gyarapodásával már nem tudta kielégíteni a modern igényeket, és a reprezentáció iránti igény is felerősödött. Volford József polgármester, ráunva a kamara hosszú engedélyezési eljárására, már azelőtt megkezdte az építkezést, hogy a kamara rábólintott volna, a megfeddés lehetőségét is vállalva. Az ugyan nem is maradt el, de az új városháza felépült, és egyöntetű tetszést aratott.

A városháza udvari homlokzata

A tornyos, egyemeletes, a klasszicizmusba hajló stílusú, késő barokk épület 1709 és 1804 között, Vedres István tervei alapján, Schwörtz János vezetésével készült el, és mintaképül szolgált a vidéki városházák, például a nagykőrösi vagy a kiskunfélegyházai számára. Ennek az épületnek már a jelenlegihez hasonló volt a fekvése: a főbejárata az előtte fekvő vásártér felé nyílt. 1849 júliusában itt ülésezett az országgyűlés, és fogadta el a nemzetiségekről és a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényeket. Augusztus 5-én a szőregi csatát Haynau az épület tornyából nézte végig, amelyet egy magyar ágyúból kilőtt golyó majdnem eltalált. Az ágyúgolyót később sokáig a szabadságharc relikviájaként őrizték.

A közgyűlési terem

Az 1879-es szegedi árvíz a városháza épületét sem kímélte. Össze ugyan nem dőlt, de jelentős átépítésre, felújításra szorult. Az árvíz elmúltával a vásárteret fel kellett tölteni, ezért a palota túlságosan mélyre került. A felújítás terveit Lechner Ödön és Pártos Gyula készítette neobarokk stílusban, de a kettejük munkásságára oly jellemző magyaros motívumvilág már itt is megjelent a tervekben. Balázs Béla szerint a városháza: „Mosolygó magyar barokk, kecses monumentalitással, amelynek kanyaros díszei vitézkötésre emlékeztetnek.”

Az épület kapott még egy emeletet és egy új tornyot is, amely a város nagy kritikusát, Babits Mihályt is lenyűgözte. „Kacéran hordja cifrázott erkélyét, mint csipkéit a kecses táncosnő. S hányszor képzeltem, hogy a kecses torony a felhők előtt nesztelen táncot jár” – írta róla.

A felújított városházát 1883-ban adták át, a nevezetes dátum több helyen is megjelenik az épületen, például a kémények díszeként.

A belső udvarról látható kémények az átadás évének dátumát őrzik

A díszes főbejáraton belépve a főlépcsőn mehetünk fel az első emeleti közgyűlési teremhez és a polgármesteri tárgyalókhoz, irodákhoz. A főlépcső megvilágítását három gyönyörű festett üvegablak biztosítja, amelyek Kratzmann Ede műhelyében készültek. A két szélsőn a városháza épületei – az egyiken az árvízben álló régi, a másikon a felújított – láthatók, míg a középsőn Ferenc József legendássá vált ígérete olvasható: „Szeged szebb lesz, mint volt.”

A lépcsőház egyik festett üvegablaka

A közgyűlési terem lenyűgöző, falfestményei Vajda Zsigmond alkotásai. A mennyezetfreskó közepén angyalok emelik magasba a város címerét, a sarkokon a várost vezérlő eszmék allegorikus alakjai tűnnek fel.

A közgyűlési terem mennyezetfreskója

A terem bejárata mellett Ferenc Józsefről és Erzsébet királynéról készült nagy méretű festmények, id. Vastagh György alkotásai láthatók. Felettük van a királyi páholy.

A királyi páholy

A legendás Dugonics Társaság rendszeres felolvasóestjeit is itt rendezték meg, amelyeken jeles magyar írók, költők, tudósok, mások mellett Gárdonyi Géza, Vikár Béla és Herman Ottó tartottak előadást.

A közgyűlési terem mellett, az első szinten található a polgármester irodája és a tárgyalótermek, amelyek falait a polgármesterekről készült festmények, valamint az 1879-es árvíz megörökítésére hirdetett festménypályázat díjnyertes alkotásai díszítik.

A Sóhajok hídja

A városháza egyik legkülönlegesebb része, a Sóhajok hídja az 1883. október 14-e és 16-a közötti királynapokra készült. Mivel Ferenc Józsefet és kíséretét két különböző épületben szállásolták el, a közvetlen átjárás érdekében velencei mintára hidat építettek közéjük. A közkeletű elnevezése is a híres velencei elődöt idézi, mivel a szegediek szerint az adóügyi hivatal felé haladva csak sóhajtozni tudnak az ügyfelek.

A híd félelmetes, sárkányos vízköpője jól látszik az átjáró ablakából

A városháza zárt, intim hangulatú belső udvarán nyaranta koncerteket rendeznek. A látogatók számára évente kétszer, a kulturális örökség napjain és Szeged város születésnapján, május 21-én nyitja meg kapuit a palota.

Források:
Apró Ferenc–Péter László: Szeged. Grimm kiadó, 2009
https://m.utisugo.hu/latnivalok/varoshaza-szeged-46162.html https://szegedpanorama.blogspot.com/2013/02/a-s

A szerző felvételei.

Nyitókép: MTVA Bizományosi/Faludi Imre

A rovat további cikkei