Baráti Kristóf tolmácsolásában október 13-án csendül fel a MÁV Szimfonikus Zenekar kíséretével a 2. hegedűverseny, az Olasz Intézetben. Mennyiben kötődik a hegedűművészhez a versenymű? Olyan szoros az összefüggés, mint az első, 1991-ben bemutatott hegedűverseny esetében Négyesy János hegedűművész előadásához?
Ismervén Baráti Kristóf nagyszerű hegedű játékát, a 2. hegedűversenyt neki ajánlottam. Inspirált gyönyörű hegedűhangja, fantasztikus virtuozitása, és minden zenei problémát megoldó elmélyült munkája.
Másnap, október 14-én két Dubrovay-zenemű hangzik fel a Művészetek Palotájában, a Zuglói Filharmónia hangversenyén Záborszky Kálmán vezényletével: a Cantata aquilarum vegyeskarra és tenorszólóra, ősbemutatóként pedig a Szózat. Utóbbi 1843-ban, a Nemzeti Színház kiírására 21 további ?pálya-melódia? mellett érkezett be. A nyertes Egressy-mű három változata közül a második maradt fenn. Az Ön műve tisztelet az akkori események előtt, vagy a mának szóló üzenet?
Minden himnusznak, népéneknek nagyon egyszerűnek kell lenni mind dallamilag, mind ritmikailag. Csak így tudja betölteni a feladatát, hogy tízezrek, százezrek tudják énekelni. Ilyen például az Örömóda és a Bach-korálok. Írtam egy hajlításmentes, magyar prozódiájú, egyszerű népdal szerkezetű dallamot, amelyet mindenki 3-4-szeri éneklés után, kotta nélkül el tud énekelni. Reményem szerint a mondanivalója azonos.
A harmadik alkalommal ?1956 - szimfonikus képek versmondóra és zenekarra Gyurkovics Tibor verseivel? címmel kerül műsorra október 23-án a pécsi Kodály Központban. De Gyurkovics Tibor versciklusára íródott a második hangversenyen felhangzó Cantata aquilarum (Sasok éneke) című kantáta is. Hogyan viszonyul a zene a költészethez, mennyiben ihlető forrás a szöveg?
Azonos mondanivaló esetén a két műfaj erősíti egymást. Ha lehetőség van egy művet közösen létrehozni, mind a két műfaj ihlető gondolatokat ad a másik számára.
A magyar zeneszerzők sorozatban Gilányi Gabriella állította össze műveinek jegyzékét 2004-ben, mely sokműfajú és termékeny zeneszerzőt mutat. Hogyan határozná meg eddigi műveinek szintézisét és milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Megpróbáltam egész életemben tanulni, mindent, amit tudtam összegyűjteni, megérteni a zenei folyamatok változásait, annak összefüggéseit, azután továbbgondolni, majd magam számára egy olyan nyelvet kialakítani, amelyen mindent el tudok mondani. Ez a nyelv korszerű kell, hogy legyen, de mindenki számára érthető is. Legújabb művem, a Csontváry a Mester három képének inspiráló erejére épít három tételt.
Melyik a három, inspiráló festmény?
A Magányos cédrus, a Mária kútja Názáretben és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
Csanda Mária
