Rendhagyó módon a 2018-as gálát nem Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek ? egyben a szakmai zsűri tagjai ? vezették, ugyanis éppen máshol álltak színpadon ? ahogy Kepes András mondta. A televíziós személyiség, a 2017-es Libri irodalmi közönségdíj nyertese volt ugyanis az est házgazdája.
A tavalyi évhez képest változás volt az is, hogy a kétperces kérdez-felelek-játékok helyett ? melyben az jelölteket faggatták műveikről ? mindenki (Tompa Andreát kivéve) a saját alkotásából olvasott fel rövidebb-hosszabb részletet. Mindezek előtt pedig Kepes András a Libri-díjak várományosairól mesélt egy-egy rövid történetet vagy osztotta meg gondolatait a közönséggel.
Parti Nagy Lajos kapcsán a televíziós személyiség kiemelte, hogy író és szülemény mindig érdekes viszonyban áll egymással ? Parti Nagy Lajos szinte ugyanannyit köszönhet egyik legismertebb teremtényének, Sárbogárdi Jolánnak vagy a most visszatérő Dumpf Endrének, mint a karakter az írójának. Ahogy a Könyves Magazin idei első számában Rostás Eni írja: A főhős tizennégy év után sem találta meg a kijáratot a kórházkertből, és a Létbüfében gyakorolja tovább az őszológiát.
Spiró Györgyről, akit Kepes András régóta ismer, elmesélte: mindig is nehezére esett kimondani, hogy író, még akkor is, amikor már híres volt. Ennek oka az lehet ? amint a televíziós személyiség fogalmazott ?, hogy az elmaradottabb társadalmakban az író vátesz is. Új regénye pedig a disztópia, a szatíra és a pikareszek elegye, melynek főhőse, Kálmánka ide-oda sodródik?
?Negyven évesnek lenni bizony megterhelő ? főleg, ha akkor veszíti el valaki a társát? ? mondta Kepes András, mielőtt Peer Krisztián 42 című kötetéből olvasott volna fel. A versgyűjtemény a költő párja, a színházas Mocsár Zsófia halálára válaszul érkezett tizenöt év kihagyás után.
Földényi F. Lászlóval régóta, még egyetemista korukból ismerik egymást ? tudtuk meg a televízióstól. Egyszer arról beszélgettek, hogy szeretnének olyan íróval találkozni, aki IGAZI könyveket ír. Meglátogatták hát Lukáts Györgyöt, aki mindkettejük szerint ilyen műveket alkotott, miközben arról álmodoztak, hogy majd ők is fognak. Földényi F. László 1984-es Melankólia című esszékötete IGAZI könyv lett, majd mintegy harminc évvel később megszületett a most díjra jelölt A melankólia dicsérete című regénye is.
Tompa Andrea Omerta című regényéből nem a szerző olvasott fel ? ez saját kérése volt ?, hanem két kiváló színművész, Albert Csilla és Dimény Áron tolmácsolásában hallhattunk rövid részleteket a műből. Ahogy Kepes András is rámutatott: az író ?hű? maradt alkotásához, mely a Hallgatások könyve alcímet kapta. És bár egyetlen nő volt a jelöltek között, a házigazda megjegyezte: nem használná a női író kifejezést, hiszen ha ez létezik, akkor minden bizonnyal olyan is van, hogy férfi író?
?A ?80-as években a televízió számára szerettem volna készíteni egy interjút Nádas Péterrel. Felhívtam, megbeszéltük az időpontot, majd az ő megszokott szigorával azt mondta nekem a telefonban: ?Ha interjú közben észreveszem, hogy nem olvastad a könyvem, felállok és kimegyek. Komolyan.? Erre nem jöttem zavarba, csak annyit feleltem: ?Többet tudok rólad, Péter, mint gondolnád, hiszen öcséd, Pál az én tejtestvérem?? ? osztotta meg velünk emlékét Kepes András. A személyes történet jól illett az író könyvéhez, hiszen monumentális, formabontó emlékirat ez, amelyben családtörténet és személye élményeit írja meg.
Tolnai Ottó, valamint a 2011 és 2017 között írt verseit tartalmazó kötete kapcsán a kisebbségi lét, míg Kemény István személyes esszékötetét illetően az emigráció kérdése merült fel.
Bödőcs Tibor Addig se iszik című műve ? bár sokan mondják ? valójában nem paródiakötet. Ő is, mint minden író, magáról vall. Nem más tollával ékeskedik, hanem saját tollával ékesít másokat ? emelte ki Kepes András.
Vida Gábor privát Erdély-történetét írta meg regényes önéletrajzában/önéletrajzi regényében, melyen nemcsak a dadogásmetafora húzódik végig, hanem a külső és belső erdő is hangsúlyos szerepet tölt be.
A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy?egy millió forint pénzjutalmat kapnak, valamint 25?25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.
A magyarországi kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, valamint melyekre szavazhasson közönség.
A 10 döntős könyv:
BÖDŐCS TIBOR: Addig se iszik
FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ: A melankólia dicsérete
KEMÉNY ISTVÁN: Lúdbőr
NÁDAS PÉTER: Világló részletek I?II.
PARTI NAGY LAJOS: Létbüfé
PEER KRISZTIÁN: 42
SPIRÓ GYÖRGY: Kőbéka
TOLNAI OTTÓ: Nem könnyű
TOMPA ANDREA: Omerta
VIDA GÁBOR: Egy dadogás története
A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész, Beck Zoltán énekes-dalszerző, a 30Y frontembere és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak.
 |
| A szakmai zsűri Károlyi Csaba, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Fullajtár Andrea, Beck Zoltán (balról jobbra) Fotó: libri.hu |
A döntős könyvek között találhatunk egy memoárt, Nádas Péter könyvét, három regényt, Tompa Andrea, Spiró György és Vida Gábor alkotásait, három verseskötetet Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián és Tolnai Ottó tollából, két esszékötetet, Földényi F. László és Kemény István művét, valamint egy paródiakötetet az elsőkönyves Bödőcs Tibortól.
A Libri irodalmi díj nyertese 2018-ban Tompa Andrea Omerta ? Hallgatások könyve című regénye lett.
Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja szerint: ?Az a könyv, amely a díjat kapta, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla.?
A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta, melyre 15 ezren szavaztak.
Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor első könyve, 2017 legkeresettebb hazai könyve volt. Tavaly szeptemberben megjelent könyve az olvasásnépszerűsítés mintapéldája, hiszen azon a nyelven keresztül hozza közelebb mindannyiunkhoz a magyar- és a világirodalom nagyjait, amit mindannyian nagyon jól értünk: ez pedig a nevetés. Bödőcs kötete a nagy elődök hangjával beszél aktualitásokról. Hidat ver a régi és az új közé, egyszerre emel és dönt le szobrokat.
Szíjjártó Anita
Fotó: Németh Dániel/Libri
