A hazai közgyűjtemények munkatársai eddig is jól tudták, milyen jellegű segítségre számíthatnak a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központjától, a közelmúltban azonban a szélesebb nyilvánosság is találkozhatott az intézmény nevével, hiszen elkészült a központ publikus honlapja. A rövid összefoglalók beszámoltak arról, hogy a szervezet a hazai közgyűjteményekben zajló digitalizáció, tartalom- és szolgáltatásfejlesztések támogatására, koordinálására és dinamizálására jött létre. Hogy ez pontosan mit jelent, annak jártunk most utána.

Azt az előzményt érdemes elmondani, hogy Magyarországon a közgyűjteményi digitalizációnak évtizedes, sőt, több évtizedes múltja van. Ahogy a közgyűjteményi informatika fejlődött, és a világ rohant előre a digitalizáció útján, úgy követték ezt a folyamatot a hazai közgyűjtemények is. Egyesek gyorsabban, mások lassabban haladtak. A könyvtárok jártak az élen, de mára már a múzeumi és levéltári világ is felzárkózott.

Sajátos utat jártak be az audiovizuális archívumok, azaz a Nemzeti Filmintézet és a MTVA archívuma. Mindkettő erősen össze van kötve azzal az iparággal, amelyikhez kötődik. Ott a digitalizációt húzta az iparágak fejlődése, de számukra is őrületes feladatot jelent az a hatalmas mennyiségű analóg anyag, ami a korábbi évtizedekben felhalmozódott, és amit digitalizálni kell. Minden területen voltak jelentős eredmények, de mindenhol forráshiányos volt ez a tevékenység. Hiába tudtunk lépést tartani fejben és szakértői szinten a világgal, a megvalósítás terén mindig le voltunk maradva. 

Ezeken a nehézségeken tud segíteni Digitális Bölcsészeti Központ?

Tulajdonképpen igen. 2018-ban fogadta el a kormány a közgyűjteményi digitalizálási stratégiát, aminek a futamideje 2025-ig tart. Ennek előnye és jelentősége, hogy egységes koncepció alapján szervezte újjá a digitalizálási tevékenységeket, és nemzeti stratégiát tudott létrehozni arra vonatkozólag, hogyan kell digitalizálni, továbbá szolgáltatásként felkínálni azokat a kulturális örökségi tartalmakat, amelyek a nemzeti emlékezet gyűjteményi alapját jelentik, és analóg módon léteznek a gyűjteményekben. Persze a stratégia megvalósítása sem ment úgy, mint a karikacsapás. 2019-re világossá vált, hogy a hatékony megvalósítás érdekében olyan koordinatív szervezetre van szükség, amely a közgyűjteményi rendszerbe beágyazva képes lesz dinamizálni a nagyívű tervek megvalósítását. Ezért jött létre a Digitális Bölcsészeti Központ.

Hogyan képzeljük el a kapcsolatot a központ és a gyűjtemények között? Mit tesz hozzá a Digitális Bölcsészeti Központ ahhoz a nagyon komoly munkához, ami a gyűjteményekben zajlik? 

Megkerestük az összes kiemelkedő közgyűjteményt, és azokat a reprezentáns szervezeteket, amelyek a közgyűjteményi köröket képviselik. Ilyen az Informatikai és Könyvtári Szövetség vagy a Vidéki Múzeumok Szövetsége. Azt kértük tőlük, hogy készítsenek olyan digitalizációs projekteket, amelyekben tükröződik, milyen hangsúllyal és milyen fókusszal akarnak haladni. 

Ez miért lényeges?

A digitalizálási stratégia hangsúlyokat jelöl ki, és szolgáltatási kimeneteket határoz meg. Egyrészt kimondja, hogy a közgyűjteményi anyag ötven százalékát az időszak végére digitalizálni kell. Ez nagyon jelentős tartalomfejlesztést jelent. A tartalomra azután szolgáltatásokat kell építeni, amiken keresztül a felhasználók rátalálhatnak erre a fantasztikus kulturális kínálatra.

Két kiemelkedően fontos területet is megjelöl: ezek az oktatás és a turisztika-idegenforgalom.

Amikor mi projektterveket kértünk a közgyűjteményektől, azt kértük, hogy ilyen kimenetellel ismertessék az elképzeléseiket.

Mit tartalmaz egy ilyen program? Mondjuk egy vidéki könyvtárnak nyilván nem dolga a könyvtári állomány digitalizálása, hiszen az megtörténik az OSZK-ban, de egy speciális gyűjtőkörű vagy helytörténeti gyűjteménnyel rendelkező könyvtárnak már lehet feladata e különleges anyag digitalizálása.

Pontosan erről van szó. Azoknál a gyűjteményeknél, amelyek egy-egy szakterület vagy kistérség számára gyűjtenek speciális dokumentumokat, a hozzáadott érték unikális és egyedi lesz. A vidéki múzeumoktól elsősorban azt kértük, hogy koncentráljanak a kiemelkedően fontos tárgyakra és a helyben fontos gyűjteményekre. Nos, tavaly év végére elkészült a cselekvési terv, ami a 2021–24-es évekre vonatkozóan állított össze ilyen projekteket, és ez kormány-előterjesztés formájában elindult az államigazgatás rendszerében. Még nem ért el a döntési szintig, de azt várjuk, hogy a kormány támogatni fogja.

Mit tartalmaz ez a cselekvési terv?

A projekt 54 programból áll össze, ebben van négy kiemelt horderejű kezdeményezés. Az egyik a Széchényi Könyvár feladata. Nemzeti könyvtárunk azon dolgozik, hogy jogvédett tartalmakat megfelelő jogkezeléssel, tehát jogszerűen hogyan tud ingyenesen közzétenni. Ezt a modellt Norvégiában dolgozták ki, és most honosítjuk meg Magyarországon. Az eredmény az lesz, hogy Széchényi Könyvtár 1990-től napjaink felé haladóan ingyenesen fog olvashatóvá tenni nagyon jelentős mennyiségű dokumentumot. Természetesen csak olyan könyvekről lehet szó, amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban. 1990 egyébként szimbolikus év: a rendszerváltás, a szabad könyvpiac kezdete.

Nézzük a második kiemelt kezdeményezést!

A digitális jólét program digitális oktatást támogató divíziójával alkottuk meg azt a tervet, hogy a közgyűjteményi tartalmakat olyan adatgazdagításon visszük keresztül, aminek révén közvetlenül beemelhetők lesznek az oktatásba. Tehát olyan, a nemzeti alaptantervhez illeszkedő tárgyszavakkal látjuk el őket, amik segítségével a tanárok fel tudják használni. Így be lehet emelni az oktatás direkt terminológiájába a kultúrában létező tartalmakat.

Az ember azt hinné, hogy ez már régen megtörtént…

Igen, a fantázia mindig a tények előtt jár. Hasonlóan magától értetődő kezdeményezés a nemzeti értéktár projekt. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel dolgoztuk ki a gyűjteményi anyag georeferált, turisztikai célú alkalmazását. A Nemzeti Értéktárban közgyűjteményi alapokon álló, validált kulturális tartalom jön létre. Azaz ha bárki túrázik Magyarországon, akkor adekvát és friss kulturális tartalmakat kap a telefonjára.

Mit tesz mindehhez hozzá a Digitális Bölcsészeti Központ?

Egyrészt részt veszünk a projekttervezésben, másrészt szakmai segítséget nyújtunk az intézmények számára, és részt veszünk a lebonyolításban.

Szakembereink bármilyen kérdésre vagy problémára tudnak releváns választ adni.

Kapcsolatban vagyunk olyan cégekkel, szervezetekkel, amelyeket a gyűjteményeknek ajánlhatunk. Például amikor a közgyűjteményi digitalizálási stratégia elindult, a Szépművészeti Múzeum mozgó digitalizálási labort hozott létre. Ami semmi mást nem szolgál, mint hogy ezeket a projekteket támogassa. Tartozik hozzá állvány, lámpa, fényképezőgép: minden, amire szükség lehet. És ütemszerűen megy a közgyűjteményekhez.

Azt hiszem, nem azért érdekes a digitalizálás, mert én mint felhasználó a fotelből megnézhetem mondjuk a zalaegerszegi múzeum műtárgyait, hanem inkább azért, mert a digitalizáció során rengeteg olyan adat, információ keletkezik, amiket össze lehet egymással kapcsolni.

A digitalizálásnak egyfelől gazdasági haszna van. A kreatív ipar találhat ebben a közegben olyan anyagot, amit továbbfejleszthet, felhasználhat, gazdasági tartalommá formálhat, de van a dolognak egy másik része is. Az adatok összekapcsolása minőségi előrelépést jelent. Mostanában úgynevezett szemantikus webről beszélünk, azaz az interneten megjelenő tartalmakat olyan jelölőkkel lehet ellátni, amelyek a gépek számára felismerhetővé teszik a kapcsolatokat. Az információk ekkortól kezdik el élni azt a hálózati életüket, aminek a vége az, hogy új összefüggéseket fedezünk föl az egyes gyűjteményi elemek között. Ehhez névteret építünk, georeferált szolgáltatásokat kínálunk. Hozzáadott tartalmakkal egészítjük ki a digitális anyagot, amelyek alapján a nyílt rendszerekbe becsatornázhatóak.

Mi az a névtér?

Különleges, hierarchizált adatbázis, amiben személyek, földrajzi helyek adatai, köznevek összefüggései szerepelnek. A névterek nagyon izgalmas kutatások alapjait jelentik. Egy kollégánk például térképre vetített kimutatást készített, amelyen modellezni lehet, hogy a halálozási helyszínek által egyes történelmi korokban hogyan követhető nyomon a magyar történelem. Pontosan lehet látni például az emigrációs vonulatokat.

Belegondolni is félelmetes, mekkora lehetőséget kínálnak ezek az összekapcsolt gyűjtemények.

Igen. Az érdeklődő laikusok talán az irodalomtudomány területén érzékelhetik leginkább a lehetőségek nagyságát. Óriási szövegkorpuszok léteznek, mint például a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia szövegei, az Arcanum által szolgáltatott szövegek, és persze a magyar interneten elérhetők. Ezeket ma már mesterséges intelligenciával támogatott irodalomtudományi eszközökkel lehet elemezni, és az ilyen elemzések során rendkívül komoly kutatási eredmények születhetnek. Felfutóban van ez a szakterület. Van néhány műhely, ami ilyen típusú kutatásokkal foglalkozik, és mi támogatjuk őket, és együtt is működünk velük, hiszen ez is feladata a Digitális Bölcsészeti Központnak. De azért mi praxiscentrikus intézmény vagyunk. Az elméleti kutatásokat meghagyjuk a tudósoknak.

Fotók forrása: Bölcsészeti Digitális Akadémia