A gyűjtőköri nap célja, hogy minél teljesebb módon bemutassuk a levéltár falai között folyó magánirat-gyűjtési munkát: hogy hányféle módon tudjuk gyarapítani és közzétenni, megosztani a nálunk őrzött kincseket az érdeklődőkkel ? fogalmazta meg a sajtótájékoztatón Szabó Dorottya főlevéltáros, hozzátéve: egyúttal szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri tevékenységére, hiszen ez a terület kiemelkedő fontossággal bír nemzeti kulturális örökségünk fenntartásában. A gyűjtemény szakszerű kezelése, nyilvántartása és megőrzése hozzájárul ahhoz, hogy történelmünk forrásai a jövő generációi számára is fennmaradjanak ? hangsúlyozta Szabó Dorottya, majd kiemelte: a szeptember 15-ei rendezvényen első világháborús emlékeket gyűjtenek.
Az esemény a ?Háborúk, forradalmak, traumák: Az első világháború története 1914?1918? tematika köré szerveződik. Ezen a napon kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az első világháborúra vonatkozó otthon őrzött iratokat, így például naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket és iratokhoz kapcsolódó fényképeket, de akár a hátország mindennapjait bemutató dokumentumokat is digitalizáljuk ? emelte ki, rámutatva: ennek előnye, hogy ha valaki nem kíván megválni az irataitól, de másolatban a levéltárnak adná azt, akkor a rendezvény alkalmával ezt megteheti.
A helyszínen felállított digitalizáló standnál akár azonnal megoldható a kisebb terjedelmű és méretű iratanyagról, fényképekről való felvétel-készítés. Ha a bemutatott iratanyag mérete vagy terjedelme meghaladja a digitalizáló stand kapacitását, úgy átvételi elismervénnyel átvesszük azt, digitalizálásáról a későbbiekben gondoskodunk, majd előre egyeztetett időpontban visszaadjuk az eredetit. Ha a beadó úgy dönt, hogy a levéltárnak adományozná az anyagot, a digitalizálás mellett erre is lehetőséget biztosítunk ? ismertette a folyamatot Szabó Dorottya, majd az egész napos programról szólva elmondta: az érdeklődők a délelőtti órákban kerekasztal-beszélgetésen nyerhetnek bepillantást a sokszínű iratgyűjtési munka mindennapjaiba, betekinthetnek az iratok megőrzésének, digitalizálásának és közzétételének kulisszái mögé. Hozzátette: természetesen lehetőséget biztosítunk arra is, hogy rövid konzultáció keretében megvizsgáljunk más, háborúkhoz, forradalmakhoz és traumákhoz kötődő iratanyagot is.
A sajtótájékoztatón dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese arról beszélt: a Gyűjtőköri Nap jó alkalom arra, hogy a látogatókat bevonják, beavassák az intézmény munkájába. ?Sőt: most a segítségüket kérjük, azt, hogy a saját emlékeiket velünk is megosszák, mi pedig hozzájárulunk ahhoz, hogy azok a történelem részévé váljanak.? A Magyar Nemzeti Levéltár rendkívül sokrétű tevékenységet végez: tudományos, jogi és közművelődési feladatokat egyaránt ellát, ugyanakkor abban is fontos szerepet játszik, hogy az utókor számára megőrizze és elérhetővé tegye a történelmi dokumentumokat ? jegyezte meg dr. Mikó Zsuzsanna, majd arról is szólt: a levéltáros szakma komoly felelősséget jelent, hiszen ami bekerül a levéltárba, az a történelem része lesz. Erre is szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, rámutatva, milyen fontos, hogy ők is részt vegyenek ebben a munkában, hiszen a magániratok is jelentős értékkel bírnak. ?A magánszemélyek felelőssége tehát azt, hogy a birtokukban lévő iratok fennmaradjanak, ezt pedig egy módon érhetik el: ha a levéltárak, közgyűjtemények használatába bocsátják őket? ? hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője azt mondta: némiképp szkeptikus a kezdeményezéssel kapcsolatban, ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartja, mivel biztos benne, hogy a magánemberek kincseket őriznek otthon. ?Hozzánk ezres nagyságrendben érkeztek I. világháborús anyagok? ? tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az I. világháború még nem a riporter-korszak volt, ekkor még tehát statikus, beállított képek készültek, amelyek nem feltétlenül mutatják meg azt a horrort, amelyet ez a háború jelentett. Ugyanakkor sok olyan kép is van a Fortepan birtokában, amelyek sebesültek, halottak hevernek ? ezek a fotók már megmutatják a háború igazi, sötét arcát, amelynek nem csak magyar vetülete van ? hangsúlyozta, utalva egy olasz férfi által beszolgáltatott fényképsorozatra.
Pintér Tamás történész a Nagy Háború blog szerkesztője elárulta, hogy a 2010-ben indított blog legfontosabb célja az volt, hogy feltárják az I. világháború magyar vonatkozásait és megőrizzék az emlékezetét, ebben pedig nagy segítségükre voltak az olvasók is. ?Mostanra már 30 szerzőnk van és sok segítséget kapunk az olvasóktól is. Sokszor egy fotó olyan ? pozitív értelemben vett ? lavinát indít el, amelynek során számos, kincset érő új információ kerül napvilágra? ? mondta. Pintér Tamás mindenkit arra bíztat, hogy ossza meg a levéltár dolgozóival és a nagyvilággal az emlékeit.
Kaba Eszter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az I. világháború korszakát kutatja, a kezdeményezésről szólva elmondta: nagyon optimista, és azt reméli, hogy olyan anyagok is a levéltár birtokába kerülhetnek, amelyek a hadifoglyok történetének rekonstruálásához nyújthatnak segítséget. ?Ezek felkutatásához Olaszországig, illetve Bécsig kellene menni, így azonban könnyebben felbukkanhatnak olyan dokumentumok, melyek fontos segítséget nyújthatnak ehhez a kutatáshoz? ? fogalmazta meg, hozzátéve: ?volt már ilyen felhívás és akkor is előkerült sok-sok emlék?.
A látogatók felajánlani kívánt emlékeiket az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe vihetik be.
Kultúra.hu
Fotó: pixabay.com
