Idén február 15-én ünnepeljük a Visegrádi Együttműködés huszonhetedik évfordulóját. Az 1991. február 15-én aláírt együttműködés Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, melynek célja ezen közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete. Bár a Visegrádi Együttműködés elsősorban politikai, gazdasági összefogás, természetesen nem független a visegrádi négyek kultúrájától. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a jeles évforduló alkalmából számos kulturális esemény, többek között kiállítás, valamint zenei és filmművészeti program is várja az érdeklődőket hazánkban és határainkon túl is.

article
Fotó: szakmai.itthon.hu

 

Ez az évforduló pedig remek alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és felfedezzük, milyen fontos és gyümölcsöző Magyarország, továbbá a többi V4-es ország számára ez az együttműködés.

 

Miben nyilvánul meg a visegrádi négyek kulturális összetartozása? Milyen párhuzamok fedezhetők fel a V4-es országok művészetében? Miként hatott az egyes országok kulturális fejlődésére az együttműködés? És milyen változásokat tapasztalhattunk az elmúlt időszakban? Többek között e kérdésekre adott választ az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága; Bába Iván egyetemi magántanár, egykori külügyi államtitkár; Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Kiss Gy. Csaba címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

 

?A V4 több négy szomszédos ország közös érdekek mentén való stratégiai együttműködésénél:

 

az elmúlt évek során jól ismert és kedvező megítélésű védjeggyé vált. Ez a ?márkanév? rögzült az EU-n belül, illetve több stratégiai partnernél is, növelve Magyarország és a V4 tagállamok súlyát, láthatóságát a nemzetközi színtéren? ? fogalmazta meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága, hangsúlyozva: ?a különböző szektorok közötti együttműködések közül kiemelkedik a kulturális terület jelentősége, hiszen eszközeivel, projektjeivel közvetíti a közép-európai modern közösségtudatot, és folyamatosan erősíti a civil szektort a négyek országaiban. A kulturális szakminiszterek évente találkoznak, ezt követően nyilatkozatot adnak ki az elért eredményekről, valamint együttműködésük főbb prioritásairól a következő időszakra vonatkozóan. A V4-ek kormányai 2004-ben megalapították a Visegrád Díjat azon művészek, illetve intézmények munkájának elismerésére, akik, illetve amelyek hozzájárultak a visegrádi országok közötti kulturális együttműködéshez. Az elismerést a magyarok közül első ízben Spiró György író vehette át 2009-ben.?

budapest-525857_960_720
Budapest
Fotó: pixabay.com

 

Az összefogás kultúrdiplomáciai hatásairól szólva elmondták: ?Az együttes fellépés segíti a V4-tagállamok, így Magyarország nemzetközi láthatóságát, vagyis jelentős országpromóciós előnyt jelent. A külföldi képviseletek szervezésében megvalósuló közös rendezvények segítik Magyarország és a régió jobb megértését, kultúránk és történelmünk megismerését. A kulturális programok a külföldi országok lakosságának közvetlen elérését, megszólítását is lehetővé teszik. E cél a magyar elnökségi prioritásoknak is része. A magyar elnökségi program a Regionális Visegrád pontjában irányozza elő a V4 társadalmak közötti együttműködés folytatását, ennek részeként elősegíti a kölcsönös társadalmi megismerés további javítását, kulturális és kultúrdiplomáciai együttműködést. A magyar elnökség itthon és külföldön az összetartozást, a közös kulturális örökséget kiemelő rendezvényeket valósít meg.?

 

Miben nyilvánul meg a visegrádi négyek kulturális összetartozása?

?Főképp a mentalitásban, a gondolkodásmód hasonlóságában? ? válaszolta e kérdésre Kiss Gy. Csaba címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. ?A történelem hasonló helyre rakott bennünket, örökös határvidékre. A geopolitikai helyzet meghatározottságával. Ahogy Ady mondta Magyarországról, kompország, ez érvényes valójában az egész régióra. A nyugati kultúrával szerves közösségben, annak sajátos változataként. Ugyanakkor nemegyszer kitéve keletről jövő fenyegetettségnek. Nem elhanyagolhatóak hódoltsági tapasztalataink (oszmán török, német, orosz/szovjet) a túlélni tudás művészetével. Szenvedtünk a nemzeti függetlenség hiánya miatt. Hasonló volt a modern nemzetté válás útja, a maga ellentmondásaival, gyakran kölcsönös előítéleteivel.?

 

Bába Iván egyetemi magántanár, egykori külügyi államtitkár is hasonlóképpen fogalmazott. ?A visegrádi négyek összetartozása elsősorban a kulturális hagyományokban nyilvánul meg. E négy ország a közép-európai térségben mindig is hasonló, szinte azonos kulturális közegben és örökségben élt. Ez a kulturális örökség pedig nagyon sok téren megmutatkozik: egyrészt a keresztény hagyományokban, a keresztény kultúrában, másrészt a 19-20. századi polgárosodás folyamán szerzett tapasztalatokban, valamint a kultúrát ért csapásokban, tehát a különböző diktatúrák, a fasizmus, illetve a kommunizmus következményeiben is.? Ahogy Bába Iván is rámutatott, a visegrádi négyek kulturális összetartozása kétségbevonhatatlan: sok egyéb mellett szorosan összeköt minket a közös történelem. ?Nagyon mély a hasonlóság közöttünk. Kultúránk pedig nemzeti identitásunk fontos eleme.?

 

bojnice-castle-3099784_960_720
Bajmóci Kastély (Szlovákia)
Fotó: pixabay.com

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is a közös történelemben látja az összetartozást: ?a közép-európai országok társadalomfejlődése számos ponton érintkezett a középkortól a XX. századig, sőt egészen napjainkig. Ennek megfelelően a kultúrában is felfedezhetőek hasonlóságok. De a történelem mellett az intézményeinket is említhetném. A Nemzetközi Visegrádi Alap az együttműködés egyetlen intézményeként nagyon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.?

 

Németh Zsolt megfogalmazta azt is: ?manapság egyre több törekvés tapasztalható abba az irányba, hogy sokkal jobban megismerjük egymást. A kommunizmus időszaka rendkívül elszigetelt minket egymástól, melynek következtében elfeledkeztünk az összetartozástudatról, ám az elmúlt években változás történt. Számos kiállítás, zenei és egyéb kulturális esemény emlékeztet minket arra, hogy összetartozunk.? Ilyen fontos kezdeményezés volt a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad, valamint az a kiállítás is ide sorolható, melyet V4 Látkép/A View from V4 címmel a MANK Nonprofit Kft. nyit február 20-án Brüsszelben az ottani EU Állandó Képviselettel együttműködésben a 2017/2018. évi V4 Magyar Elnökség keretében.

 

Bába Iván az együttműködés fontos kulturális hatásait hangsúlyozva kiemelte: ?a kultúra egyrészt együttműködés, másrészt pedig valamiféle tükör. Rendkívül termékenyítő például a cseh, a lengyel vagy a szlovák irodalmat olvasni, mert valamennyire ismerős, ám mégis új szempontokat és világlátást fedezhetünk fel. Az, ha megismerjük a szomszédos országok kultúráját ? úgy, hogy közben átlátjuk a történelmüket is ?, egyfajta tükör lehet számunkra, melyben megnézhetjük magunkat.?

prague-2387520_960_720
Prága
Fotó: pixabay.com

 

Milyen kapcsolatot fedezhetünk fel a visegrádi négyek országainak művészetében?

A V4-es országokat összeköti a történelem, a múlt, ez a sorsközösség pedig megjelenik a művészetekben is. Bába Iván szavait idézve: ?a visegrádi négyek országainak művészete tükör a magyar emberek számára?, de mi is épp így tartunk tükröt cseh, lengyel, valamint szlovák embertársaink elé. Megmutatjuk, mi hogyan látjuk a közös történelmet és tanúbizonyságot teszünk arról, hogy együtt erősebbek vagyunk.

 

A képzőművészet területén felfedezhető hasonlóságokról Németh Zsoltot kérdeztük, aki elmondta: ?nyilvánvalóan meghatározó módon befolyásolja a kultúra mellett a természeti környezet, a táj is a művészetet, de teljes bizonyossággal állítható: van olyan, hogy közép-európai képzőművészeti világ. Épp ezért, érdemes ennek boncolgatásával foglalkozniuk a művészettörténészeknek. És igen örvendetesnek tartom, hogy vannak is ilyen kezdeményezések.? Bába Iván e gondolathoz kapcsolódva arról beszélt, hogy ?rendkívül hasonló e négy nemzet kulturális hagyománya, ez pedig a művészetükben is visszaköszön. A XIX. században, amikor a modern nemzeti eszme és a nemzettudat kialakult, mindegyik nemzetnél az irodalom játszotta a vezető szerepet. Tehát mindenütt az írók voltak azok, akik a nyelv megújítását, a nyelvhez kötődően az irodalmat, az irodalomhoz kötődően pedig a nemzeti identitást elkezdték felépíteni, illetve korszerűsíteni.?

 

A közös szín tehát az irodalom területén is megjelenik ? erre mutatott rá Kiss Gy. Csaba is. ?Még a lengyelek irodalmát is az úgynevezett kis nyelvek irodalmához szokták sorolni. Vagyis külön küzdelmet jelent, hogy értékeljék az irodalom nemzetközi tőzsdéi. A nemzetközi kánonokban gyakran a ?futottak még? kategóriájába kerülnek a nálunk született művek. Sajátos történelmi tapasztalataink irodalmi megörökítése, például a hagyományos agrárvilág vagy a XX. századi totális diktatúrák emlékezetének földolgozása ad közös színt a térség irodalmainak.?

warsaw-823079_960_720
Varsó
Fotó: pixabay.com

 

E kijelentés kapcsán felmerül a kérdés: e négy ország irodalmát mennyire lehet összehasonlítani fejlődésük szempontjából? ?Fejlődésükben kétségtelenül sok volt a hasonlóság az anyanyelviség XVI. századi kezdetétől a gazdag barokk hagyományon át a felvilágosodás koráig és azután is. Alapvető sajátossága irodalmainknak, hogy velük és bennük született ? önálló államiság híján ? a modern nemzet. Ezért mást jelent nálunk az irodalom, mint Nyugat- vagy Kelet-Európában. Erről mostanában hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Petőfi vagy Jókai (és lengyel, cseh, szlovák megfelelőinek) művei nem csak esztétikai értékkel bírnak, hanem a nemzeti identitás alappillérei is.?

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága, Bába Iván, Németh Zsolt és Kiss Gy. Csaba fontos tényre hívják fel a figyelmünket: a visegrádi négyek országai 1991. február 15-én nem csupán stratégiai együttműködést kötöttek, hanem összefonták életüket, így a kultúrájukat is. Vállalták, hogy támogatják egymást és közös érdekek mentén hoznak döntéseket, összetartozásuk azonban nem csak politikai, gazdasági dimenzióval rendelkezik. A Visegrádi Együttműködés összeköt négy országot: négy olyan országot, melyek támaszt nyújtanak egymásnak, ám tükröt is tartanak egymás elé. Ebben a tükörben pedig mindannyian felismerhetjük magunkat.

Kultúra.hu