Ha tövis legalább ? A DOKTOR ÚR

Nem is tegnapi vagy tegnapelőtti. Semmilyen, a színházi sótlanság legízetlenebb fajtájából. Az egyik dal szerint cudar a világ, ám Korcsmáros György rendezőnek sikerült megoldania, hogy se cudar ne legyen, se más. Egyedül a BKV-sztrájk eredményezett egy vézna poénbetoldást, és a finálé ismételgeti, hogy ?Szép kis társadalom?. Ahány közhelyet csak koptatgatott százvalahány éves története során az operettműfaj, azt szinte mind előráncigálják ezen az estén és még egy kicsit koptatnak rajta. Természetesen nem a műfajjal és nem a bevált játszási metódusokkal van baj. Jól rendezett, jól megjelenített operettben azonban a feltűnési viszketegség szókapcsolat nem jár hónaljvakarással, a segédje vagyok kijelentést nem egy női ? édes közelében szokták tenni, s ha az ette meg az itta helyett ete meg ita dívik, legalább célszerű lenne érteni, miért parodizál a színész egy nagy elődöt (ha egyáltalán azt teszi).

  A doktor úr persze nem is operett, hanem az invenciózusságát sokszor bizonyított Böhm György nevéhez fűződő, gyenge tákolmány. Állítólag zenés bohózat. A ?zenés színpadra alkalmazott? Molnár Ferenc nem ezt érdemelné. Ő 1902-ben, bemutatkozó fiatal színműíróként nagyvonalúan tette le névjegyét Dr. Sárkány két félnapjának és egy éjszakájának történetével. A címszereplő ügyvéd minden slamasztikából kihúzza bűnöző páciensét s egyben legjobban jövedelmező bujtatott alkalmazottját, jobbkezét, a kedves betörőt. Míg a kaland- és karrieréhes doktor úr Puzsér gönceiben az alvilágba vegyül és a rendőri szervek túlkapásait kívánja leleplezni, addig a tolvaj éppen a jótevőjét próbálja kirámolni. Ebből ? a mellékszálaknak köszönhetően ? az sül ki, hogy egy kis időre ő válik Dr. Sárkánnyá. Nej félrelép(ne), Csató rendőrfogalmazó csábít(ana), fiatalok egymásba omolnának (omolnak, bár még nem úgy), a nagymama korú Marosiné szereti a krimiket.

  Az ismétlésektől hemzsegő szövegkönyv a darabba sehogy sem illeszkedő betétekké fojtja a dalokat, Zerkovitz Béla örökzöldjeit. A zenei kavalkádnak se füle, se farka. A legkülönfélébb stílusú, jellegű éneklészések zajlanak, olykor lomha mozgástól, méla táncikálástól kísérve. Bíró Péter karmester igyekszik tüzessé varázsolni a zenét, amely inkább csak a hangosságnak enged. Letöltötték a Zerkovitz-kompozíciók tömkelegéből, ami jött. A legkellemetlenebb meglepetés a Szeptember végén parafrázisa. Bizony, még az őszi virágok is nyílnak (igaz, a harmadik perctől tudhattuk: ez nem Petőfi tora lesz, hanem Courths-Mahleré. Van még, ki e nevet ismeri?).

  Az ún. kreatív team munkájára boruljon fátyol. Túri Erzsébet az ezerszer látott polgári díszletépítményt egyetlen új ötlettel sem próbálta összezavarni. Jelmezeinek lényege a női vonalon, hogy a ruhák legfelső rétege alatt rejlik egy eltérő jellegű második réteg is, rásimulva az invitáló testre. Férfi oldalon azt kellett megoldania az utolsó héten, hogy elhihető legyen a szolid termetű Sárkány és az óriás Puzsér ruhacseréje. Bokáig érő nadrágszár, hátul szétrepedő mellény segített.

  Nehezen állapítható meg, Bajor Imre sajnálatos megbetegedésével mit vesztett, Faragó András odaadó szerepátvételével mit nyer a produkció. Olyan rendezői enerváltság ömlik szét a premieren, hogy a Budapesti Operettszínháznak a Tháliában fellépő operettprofijai sem fedhetik el. Sem Faragó kedélye, sem Földes Tamás (Dr. Sárkány) játékkultúrája, sem Kalocsai Zsuzsa a feleség primadonnaságára koncentráló Sárkánynéja, sem Lehoczky Zsuzsa régi ? viszont bőséges ? tartalékokból komédiázó, instrukciók nélkül megélő Marosinéja, sem Benkóczy Zoltán tucatrészeg Cseresnyése. Peller Károly (az ifjú szerelmes Bertalan) nagyon rosszul járt a ráerőszakolt vagy felvett totyorászó közlekedéssel, a karakterszínészetet elhárító Szombathy Gyula (Csató) is a bricsesznadrágtól remélt humorral. Kékkovács Mara (a szerelmespár másik fele, Lenke) valami hazug turbékban keresgéli a figurát.

  A ridegsége és gőgje miatt pellengérre állított Sárkány a végén elsóhajtozza, hogy mindig megbukott az élet iskoláján, és a rózsából neki csak tövis jutott. Szerencsés ember! Egy sikeres bukásra sorsot lehet alapozni (Lenkét is az imént húzták meg az érettségin legalább három tárgyból, s erre föl férjhez mehet), s a tövis is jobb, mint a színtelen, szagtalan rózsa.