"Hadrianus a nagy római császárok közül való. Oly korban állt a birodalom élére, amikor országa válságban volt. Azok a kihívások és megpróbáltatások, amelyekkel Hadrianus szembesült, majd' kétezer év múltán is ismerősek. A Hadrianus korának ütközőpontjai mindmáig megmaradtak konfliktusövezetnek" - nyilatkozta Thorsten Opper, a Hadrianus: birodalom és konfliktus című kiállítás kurátora.
Hadrianus elődje, Traianus császár alatt a Római Birodalom Britanniától Mezopotámiáig, a mai Irakig terjedt, ám az óriási ország forrongott, a határvidékeket lázadók támadták. A császár, aki 117-ben lépett a trónra, első lépésként kivonta a csapatokat a lázadás dúlta Mezopotámiából. "Visszanyeste" a birodalom határait és konszolidálta országát. Paloták, templomok, új városok építését rendelte el. Kőbe álmodott ötletei közül minden bizonnyal a római Panthenon, valamint a császár nevét viselő fal a legismertebb, amely a brit szigeteken 120 kilométer hosszan védte az impérium határait.
Hadrianus ellentmondásos személyiség volt: míg a briteknek a fal, a rómaiaknak pedig a Panthenon jut róla eszükben, Izraelben a Simon bar Kokhba vezette felkelés vérbefojtása 132-ben, amikor Cassius Dio római történetíró becslése szerint 580 ezer embert öltek meg a császár katonái. Thorsten Opper szerint minden korban más és más kép élt Hadrianus császárról. A birodalomépítő viktoriánus korban gyenge uralkodónak számított, hiszen lemondott területekről. Az első és a második világháború borzalmai után a "béke hercegének" látták, akire oly nagy szüksége volt bolygónknak. "Saját, személyes tapasztalataink függvényében állandóan változik a Hadrianusról alkotott képünk" - hangsúlyozta Thorsten Opper.
A 255 éves British Múzeum már eddig is egy sor olyan tárlatot rendezett, amely a történelmi figurákat helyezett modern kontextusba. Neil MacGregor igazgató szerint a Hadrianus-kiállítás egyike azon tárlatoknak, amelyek a nagy uralkodókat helyezik a középpontba, akiknek a tevékenysége évezredek múltán is érezteti hatását. A sorozat első tárlata tavaly volt, amikor az első kínai császárt és agyaghadseregét mutatták be: a kiállítást 850 ezren látták. Hadrianust Abbász, a nagy perzsa sah, majd Montezuma azték uralkodó követi.
A kiállítás 170 olyan műtárgyat vonultat fel, amelyet 11 ország 31 intézményéből kölcsönöztek ki. Akadnak monumentális darabok, így Hadrianus óriás, márványból faragott feje, amely tavaly került elő egy törökországi ásatás során. Szerepelnek az anyagban római katonák üzenetei, akik távoli helyőrségekben szolgáltak a Hadrianus-fal mentén. Mindennapi használati tárgyak, amelyek a Hadrianus katonái elől menekülő zsidók tulajdona volt, akik a Júdeai-sivatagban lévő barlangokban reméltek menedéket találni. Az előkerült leletek között vannak kések tökéletes épségben fennmaradt fanyéllel, ékszeres ládikák és kézi tükrök, egy csodálatos üvegedény, valamint a sietősen elhagyott otthonok kulcsai.
"Olyanok, mintha csak tegnap használták volna őket" - mondta Thorsten Opper a jeruzsálemi Izrael Múzeumtól kölcsönzött tárgyakról. Hozzátette, ezek a leletek egész más fényben láttatják Hadrianust és a Római Birodalmat, amely az ígéret földjén nem civilizált hatalomként, hanem brutális elnyomóként lépett fel.
A Hadrianus: birodalom és konfliktus című kiállítás október 26-ig látható a British Múzeumban.
(Múlt-kor/MTI)
