Május 30-án első alkalommal szervezik meg a magyar klasszikus zene napját. Miért érdemes egy napot kijelölni erre?

Két szálon indult el a gondolkodás. A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok is úgy érezte, hogy érdemes lenne megünnepelni a magyar zenét. Előszeretettel gondolunk magunkra zenei nagyhatalomként, és a világ kiemelkedő zenekaraiban, együtteseiben valóban szinte mindenütt találunk magyar muzsikusokat. A magyar zenekultúrára érdemes tehát felhívni a közönség figyelmét. Május 30-án lenne 69 éves Kocsis Zoltán. Zoli két intézményhez kötődött erősen. Gyerekként került a Zeneakadémiára a különleges tehetségek osztályába, később tanárként tevékenykedett ott, a Nemzeti Filharmonikusoknak pedig a főzeneigazgatójaként működött. A magyar zenei tehetség szimbolikus egyénisége volt, lelkiségéhez rendkívül közel álltak a magyar alkotások, ezért úgy véltük, hogy a születésnapja kiváló dátum lenne a magyar klasszikus zene napjának.

A Nemzeti Filharmonikusok koncertet ad május 30-án a Zeneakadémián. Más együttesek is csatlakoznak a kezdeményezéshez?

Amikor leültünk erről beszélgetni, az említett koncert volt a kiindulópont, amelyen magyar zeneszerzők művei csendülnek fel. Később megosztottuk ezt az ötletet a komolyzenei élet szereplőivel, és sokaknak fölcsillant a szemük, mert úgy vélték: hiánypótló kezdeményezésről van szó. Mára az összes professzionális, vidéken játszó zenekar csatlakozott a programsorozathoz, kamaraegyüttesek is beszálltak, és – ami külön öröm számunkra – megtetszett az ötlet a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének is, amely csatlakozásra buzdította a tagjait. Eddig húsz iskola jelezte, hogy programmal készül május 30-ára vagy az azt megelőző napokra.

Herboly Domonkos a Nemzeti Filharmonikusok próbatermében a Müpában 2017. március 30-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hogyan lehet az első évben összefogni, egy platformra rendezni ezeket a programokat?

A pandémia idején ez rendkívül komplikált, hiszen egyelőre azt sem látjuk, hogy május végén még mindig az online térbe kényszerülünk-e vagy lesz módunk kisebb közönség előtt koncerteket adni. A lényeg az, hogy hagyományt teremtsünk, és elkezdődhessen az erről való gondolkodás. Ezért fontos számunkra, hogy még az idei, hányattatott körülmények között is megtartsuk ezt a napot.

A Nemzeti Filharmonikusok említett koncertje több évszázad magyar zenéjét öleli fel Erkeltől Bartókon át Fekete Gyula művének ősbemutatójáig. A kortárs alkotásoknak is terepe lesz a magyar klasszikus zene napja?

Abszolút! Egyrészt vannak nagyjaink, akikre büszkék vagyunk; a koncerten Liszt, Erkel, Dohnányi, Bartók, Kodály művei csendülnek fel. A koncertprogram és a résztvevők szimbolikus jelentőséggel bírnak. Örömmel tölt el bennünket, hogy Fekete Gyula erre az alkalomra komponálta számunkra Szimfonikus fantázia című művét. A koncert karmestere Madaras Gergely lesz, aki külföldön komoly sikereket elért, jegyzett fiatal karmester. Bartók Brácsaversenyének csellóátiratát Devich Gergely játssza majd, aki szemtelenül fiatal, de joggal számíthatunk arra, hogy néhány éven belül őt is eléri a világhír.

Herboly Domonkos a Müpában.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A magyar klasszikus zene napja célkitűzése az is, hogy elősegítse kortárs művek születését.

Az ország szimfonikus zenekarainak mindegyike szorosabb kapcsolatot ápol néhány kortárs zeneszerzővel, akik olykor kimondottan nekik komponálnak műveket. Ezt szeretnénk elősegíteni azzal, hogy jövőre a Zeneakadémiával közösen zeneszerző pályázatot hirdetünk. Tervünk szerint a zenekarok pályázhatnának a szükséges támogatásra, és ők kérik majd fel a számukra kedves zeneszerzőket. Az Emmi kulturális államtitkársága a kezdeményezés mellé állt, így azt reméljük, hogy jövőre a tárca támogatásával lehetőségünk lesz a programok bővítésére.

Mi a továbbfejlődés útja?

Bízunk benne, hogy egy év múlva már nem gátol bennünket a járvány. A klasszikus zene napjával hagyományt alakíthatunk ki, május 30-a az ország minden részén és idővel határainkon túl is a magyar zene ünnepévé válhat, és a jeles napon megemlékezhetünk Kocsis Zoltánról is. Bár nem a fájdalmas múltba révedés a cél, hanem a magyar zenei tehetség népszerűsítése.

Az elmúlt egy év rávilágított arra, hogy bár az online koncertek nem pótolják a személyes élményeket, elérhetnek olyan közönséget is, amelyet korábban nem. Ha a magyar zene napján kíváncsi vagyok valamelyik vidéki zeneiskola koncertjére, meghallgathatom?

Azt szeretnénk, hogy így legyen. Ez a nap egyrészt ablak lesz arra, hogy mi történik a magyar zenei életben, kinek mi jut eszébe a magyar klasszikus zenéről. A zeneiskolákról általában kevés szó esik, nincsenek a figyelem középpontjában, pedig rajtuk múlik, hogy felismerjük-e azokat a fiatal tehetségeket, akik a jövő Kocsis Zoltánjai lesznek. A zenetanulás és -tanítás népszerűsítése is fontos célkitűzésünk. Amikor a szülők azon gondolkodnak, hogy a dzsúdóedzés és a rajszakkör mellett még mire írassák be a gyerekeiket, akkor jusson eszükbe a zeneiskola. Felmérések bizonyítják, hogy a zenetanulás segíti a gondolkodást, és a zeneileg pallérozódó gyerekek más tárgyakból is jobban teljesítenek, így ez a döntés az egész életükre kihathat.

A Budapesti Nemzeti Filharmonikusok énekkara az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján rendezett gálaesten a Kolozsvári Magyar Operában 2019. október 23-án.
Fotó: MTI/Biró István

A Nemzeti Filharmonikusoknak már hat éve működik az Úton a zene programja, amelynek keretében kamaraformációk vidéki zeneiskolákban adnak koncerteket. Az elmúlt egy évben erre sem volt lehetőségük?

Néhány őszi alkalomtól eltekintve nem. A zeneiskolák is óvatosabbak voltak, és a járványhelyzet romlásával mi sem szívesen keltünk útra. Nagyon hiányzik, mert egészen más élmény, mint kiállni a Müpa színpadára. A visszatérő koncertlátogatóinkat már nem kell megnyernünk a zene ügyének, a fiataloknál viszont komoly teendőnk és felelősségünk van.

Nyitókép: Zach Doty, Unsplash