Leonard Bernstein mára már klasszikusnak számító kompozíciója és Novák Péter új, az operai hangokat a táncszínház elemeivel ötvöző rendezése erős felütése lesz a Shakespeare-évadnak.

Bernstein pályafutása alatt éveken át volt a New York-i Filharmonikusok zenei vezetője, és dirigálta a világ számos nívós zenekarát, mindeközben olyan irodalmi alapanyagokból írt musicalt illetve operettet, mint a Candide vagy a Pán Péter, de kompozíciói között a színházi vagy balettzenén túl nagyzenekari és kórusműveket éppúgy találhatunk, mint misét, zongoradarabokat. A West Side Story népszerűségét és szakmai sikerét azonban egyik alkotásával sem sikerült megközelítenie. Alkotótársai ? a szövegkönyvet jegyző Arthur Laurents, a dalszövegeket író, New York színházi negyedében ezzel debütáló Stephen Sondheim, valamint Jerome Robbins koreográfus-rendező ? a klasszikus zene, drámairodalom és klasszikus tánc felől érkeztek a zenés színház világába. Nagy, közös álmuk volt egy tökéletes musical, amelyben a három művészi kifejezési forma, a zene, a tánc és a szöveg olyan csodálatos egységet alkot, amire addig még nem volt példa a Broadway színpadán.

West_Side_StoryAz 1957. szeptember 26-i premiert 734 előadásos széria követte, majd turnék, további amerikai és európai bemutatók, és a musical műfaj és a film történetében is ikonikos alkotássá vált 1961-es filmváltozat. Magyarországra, pontosabban Szegedre 1965-ben jutott el a West Side Story, egy nemzetközi társulat jóvoltából. 1969 szeptemberében mutatták be a produkciót a Fővárosi Operettszínházban (rendező: Vámos László, koreográfus: Bogár Richárd), ettől kezdve szerte az országban és határon túli magyar színházakban több mint húsz produkcióját listázza a Színházi adattár. Novák Péter rendezésében azonban Magyarországon most először mutatják be operaszínpadon a Bernstein-klasszikust. Az alkotó a bemutató előtt kiemelte: ?? a Magyar Állami Operaház presztízse, bemutatói más megítélés alá esnek, de ilyen értelemben is hibátlan választás Bernstein műremeke, hiszen a szerző páratlanul ötvözte a hagyományokat a korszellemmel, mondhatni slágeres, populáris és klasszikus egyszerre…?

Az alkotó számára korántsem idegen a darab. Koreografálta, sőt játszotta Bernardo szerepét. ?Az általam képviselt nóvum, hogy egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék ? operai hangok keltik életre a főszerepeket ?, ugyanakkor a cselekmény szociológiai háttere is ? miszerint a ?sztori? tinédzserekkel történik ? maradéktalanul érvényre jut. A Magyar Nemzeti Balett szólistái táncos alteregói a megénekelt figuráknak, a bandák archetípusait az énekkar rátermett énekesei, és a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói alakítják.?

?Izgalmas, de nem könnyű több dimenzióban létezni ? mondja erről a Mariát alakító Miklósa Erika. ?Van, hogy a balett-táncosok táncolnak, és mi csak a hangunkkal vagyunk jelen. Aztán jön az átmenet, majd kilépünk, és már nemcsak hangok vagyunk, hanem hús-vér figurák.? Az énekesnő többször találkozott már a szereppel, mégis fontosak számára Novák Péter meglátásai. ?Egyénre szabott instrukciókat kapunk tőle. Napról napra alakítja, a személyiségünkre igazítja a karaktereket, hogy passzoljon hozzánk.? Mikósa Erika partnere Boncsér Gergely lesz, a másik szereposztásban pedig Mariaként és Tonyként először lép színpadra együtt a Nánási Helga-László Boldizsár házaspár, először alakítva szerelmeseket az Erkel Színház színpadán.

?A darab a szerelmi mondanivaló mellett rendkívül érzékletesen beszél arról, milyen egyszerű elsütni egy pisztolyt, ám a következményei súlyosak: meghal egy ember. A másik fontos gondolat, aminek mentén halad a cselekmény, hogy nem számít, milyen a bőrünk színe, honnan jöttünk, milyen vallásúak vagyunk, csak az, hogy hogyan viselkedünk? ? emelte ki Miklósa Erika.

Mindehhez monumentális díszletet tervezett Horgas Péter, az egyedi rendezői koncepciót követve. Szándékaik szerint a hatalmas rácsszerkezet teret és lehetőséget nyújt az énekeseknek, a színészeknek és a táncosoknak, a drámai jelenteknek és a dinamikus mozgásvilágnak. ?A fájdalmasan rideg, szomorú tér kiemeli, érthetővé és átélhetővé teszi a szerelem utáni sóvárgást, az idegenség és a félelem érzetét? ? nyilatkozta a díszlettervező.

Novák szerint a dráma, annak jelenidejűsége nem kérdés. Ennek megfelelően naprakész a díszlet mellett a jelmez és a mozgásinvenció is, hiszen a West Side Storyban felvetett probléma ? az, hogy a kulturális különbségek félelmet, a félelmek pedig gyűlöletet szülnek ? ma is élő.

?Az előadás pedagógiai szándékkal is készül: szembesítése egy érzékeny, befolyásolható, gyakran veszélyeztetett korosztálynak a drámával, akik jellemzően már a vizuális információkat részesítik előnyben. A megváltozott befogadói szokásokhoz igazított szövegarány a lenyűgöző zenedramaturgiai eszközöket erősíti, fenntartja a végkifejlet katarzisának, a morális tanulság elmélyülésének lehetőségét, még a színes médiatartalmakon nevelkedett tinédzser közönség körében is.? ? emelte ki koncepciójában Novák Péter.

A szeptember 11-i bemutatót követően öt előadás várja a nagyközönséget az Erkelben. Az októberi széria az OperaKaland ifjúsági program keretében valósul meg. A 14 alkalomra eddig 18 896 középiskolás diák regisztrált, de a jelentkezés folyamatos, sőt, a felhívás még ki sem ment a közoktatási intézményeknek. Az Erkel Színház ezért a 25 ezres befogadóképesség mellett túljelentkezésre számít. A West Side Story dirigensei: Silló István és Dénes István.

Az Erkel Színház évadnyitó előadása a Carmen lesz. Az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotását öt alkalommal tűzik műsorra az ősz első havában. A címszerepben Schöck Atala, a főbb szerepekben Kiss B. Atilla, Szemerédy Károly és Váradi Zita lép színpadra.

West_Side_Story_-_proba2_foto_Nagy_Attila

WEST SIDE STORY

JEROME ROBBINS koncepciója alapján

 

Szövegkönyv: ARTHUR LAURENTS

Zene: LEONARD BERNSTEIN

Dalszövegek: STEPHEN SONDHEIM

 

Az eredeti produkciót rendezte és koreografálta:
JEROME ROBBINS

 

Eredeti Broadway produkció: Robert E. Griffith és Harold S. Prince

Roger L. Stevensszel együttműködve

A szövegkönyvet fordította: Leányvári Enikő

 

Musical két felvonásban, angolul, magyar prózával, magyar felirattal

 

Rendező-koreográfus: Novák Péter

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Szelei Mónika

Koreográfus: Molnár Éva, Bordás Attila

Animációtervező: Braun László

Dramaturg: Leányvári Enikő

 

Karmester: Dénes István, Silló István

 

Bemutató: 2015. szeptember 11., Erkel Színház

 

Szereposztás:

Tony: Boncsér Gergely / László Boldizsár

Maria: Miklósa Erika / Nánási Helga

Anita: Kálnay Zsófia / Megyesi Schwartz Lúcia

Riff: Bátki Fazekas Zoltán / Káldi Kiss András

Bernardo: Káldi Kiss András / Kőrösi András

Papa Doc: Szabó Sipos Barnabás

Krupke: Bozsó Péter

Glad Hand: Molnár Levente

Action: Irlanda Gergely

Snow Boy: Fekete Károly

Big Deal: Somogyi Balázs

Chino: Szmerek Tamás

Pepe: Pál Botond

Diesel: Kristóf István

Baby John: Nótás György