Honnan jött az ötlet, hogy Zalaegerszegen megrendezésre kerüljön egy ilyen fesztivál?
Tompa Gábor Kornél, a Kvártélyház Szabadtéri Színház igazgatója kilencedik éve vezeti sikeresen a nyári színházat a városban. Minden évben készülnek új előadások zalaegerszegi művészekkel, de többször vendégelőadásokkal is színesítették az nyári évadot. Úgy öt éve hívott először előadást a Manna produkciói közül, így találkoztunk, majd rákövetkező évben is kaptunk meghívást. Ahogy megismertük egymás munkáját, beszélgettünk, rájöttünk, hogy nagyon sok mindenben hasonlóan gondolkozunk a színházról. Hamar megszületett az ötlet, hogy a Manna Egyesület - a független színházak képviselőjeként - egy nyári szezonban akár több előadással is megjelenhetne ezen a gyönyörű helyszínen. Tompa Gábor ötlete volt, hogy ennek egy fesztivál adjon keretet. Büszkék vagyunk rá, hogy az első két évben kizárólag saját forrásból sikerült megvalósítanunk a Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelyre mindig Gáborral közösen válogatjuk a résztvevő színházakat. Boldog vagyok, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően az országnak ebben a régiójában eddig ismeretlen független színházak is teret és lehetőséget kapnak a bemutatkozásra.
Maga a névválasztás is érdekes?
A ZAKO rövidítés a Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál kezdőbetűiből áll össze. A névválasztásunk azonban Zalaegerszeg múltjára is emlékeztethet: a városban működött a híres ZA-KO Ruhagyár. Már több mint tíz éve bezárták, és az emberek nem is szívesen emlékeznek rá, ezért először gondolkodtunk is, hogy nem lesz-e rossz ?íze? ennek a szónak a városban, pont a kötődés miatt. Azt hiszem, három év elteltével, már biztosan nem ezeket az emlékeket hozza elő az emberekből ez a négybetűs szó ? sőt már nem csak tudják, hogy mi az a ZAKO Fesztivál, hanem várják is, hogy milyen előadásokat hozunk a Kvártélyházba a nyár közepén.
Mit érdemes tudni a Manna Kulturális Egyesületről?
A Manna Egyesület 2008-ban, tíz színházi szakember összefogásával alakult: köztük találni rendezőt, bábszínészt, súgót, asszisztenst, PR szakembert is. A színházi munka minden területéről érkeztek alkotók, akik azt mondták, hogy szükség lenne egy olyan szervezetre, amely lehetőséget nyújtana egyéni alkotóknak, hogy produkciókat hozzanak létre. A Manna jogi és gazdasági hátteret ad azoknak a független színházi csoportoknak, rendezőknek, akik nem szeretnének ? vagy nem is tudnak ? azért vállalkozást alapítani, hogy lehetőségük legyen benyújtani egy pályázatot, vagy befogadni egy nekik felajánlott támogatást. Persze a Manna történetében akad alkotó és társulat is, akinek a velünk készített első produkciója olyan jól sikerült, hogy aztán a következővel is hozzánk fordult, majd jöttek az újabb projektek. Amikor egy alkotócsoportnak egyértelműen van hosszú távú terve és látszik, hogy ennek köszönhetően folyamatos működésre kell berendezkedniük, akkor abban is segítünk, hogy hogyan tudnak saját szervezetet létrehozni. A Manna ilyen szempontból olyan, mint egy fészek, ahonnan elindulnak a kismadarak, csak előbb meg kell tanítani őket repülni és élelmet szerezni ? és ez egy több éves folyamat. Több társulat hátterének kialakításánál és indításánál segédkeztünk, akik gyakran még mindig visszajárnak hozzánk tanácsért, segítségért. Az elmúlt évek alatt rá kellett jönnünk, hogy hiánypótló ez a tevékenységünk ? nincs másik olyan szervezet, amely az előadó-művészeti terület jogi és gazdasági szabályozását ilyen mélységig ismeri és a tudását meg is osztja.
Mindemellett a Mannának saját próbaterme, színházi raktára van, rendelkezünk szinte mindennel a professzionális színházi háttér biztosításához, és folyamatosan menedzseljük is a produkciókat, egészen az utolsó előadásig kísérjük az adott darab életét. Az egyetlen, ami nincs, az az állandó játszóhely. Nincs saját színházunk, így mindig meg kell találnunk az alkalmas befogadóhelyet az éppen készülő produkciónkhoz. Emiatt egyre több színházban látni Manna produkciót.
Melyek lehetnek a független színházi működésnek az előnyei?
A független színházak a kőszínházakkal szemben nagyon mobilisak. A kőszínházi produkciókat sokkal nehezebb megmozdítani, gyakran nem is alkalmasak az előadások arra, hogy más helyszínen is be lehessen őket mutatni. A független előadások előnyt kovácsolva a 'nincstelenségből' gyakran szinte díszlet nélkül is játszható produkciókat hoznak létre, ami könnyen adaptálható egy könyvtári díszterembe ugyanúgy, mint egy kis, szabadtéri színpadra. És nem véletlen, hogy a külföldi megjelenésre is több lehetőségük van: elég a Pintér Béla Társulatra, a HOPPartra vagy a Szputnyikra gondolni, akik rengeteget utaznak produkcióikkal, az Európa-szerte ismert független táncos előadóinkról nem is beszélve. Emellett fontos iránya ma a színházművészetnek az oktatással való összefonódás: nagyon sok tantermi előadás születik, számos oktatási intézménybe jutnak el a produkciók. A beavató és tantermi előadások nagy része is független 'fejlesztés' ? a színházi nevelési területen dolgozó professzionális szakemberek legtöbbje független társulatokhoz tartozik. Olyan eszközöket tudunk adni a pedagógusoknak a színház által, amelyek segítségével könnyebben tudnak feldolgozni különböző problémákat a diákokkal, egyszerűbben vezetik rá őket megoldásokra vagy szembesítik őket fontos kérdésekkel.
Harmadszorra látogatnak el tehát idén független előadások Zalaegerszegre: hogy sikerült a fesztivál az elmúlt években? Hogyan fogadta az előadásokat a közönség?
Az első év inkább a kísérletezés jegyében telt. Akkor még nem tudtuk, hogyan fog reagálni a közönség, vajon nekik mit fognak jelenteni azok a címek, nevek, amelyeket fesztiválprogramban látnak. A független színházak nem arról híresek, hogy kizárólag olyan színészekkel dolgoznak, akiket a nézők egyértelműen ismerhetnek. Olyan előadásokkal kínáltuk meg őket, amelyekkel kapcsolatban nem sok fogódzójuk volt. Nagyon nagy öröm volt azonban, hogy már ezen az első fesztiválon is nyitott és kíváncsi volt a közönség. A fesztivál második megrendezésekor már jobban tudtunk a nézők igényeihez is igazodni: láttuk azt, hogy előző évben főként azok az előadások arattak sikert, amelyek a kortárs színházi világot képviselték, de emellett egyértelműen szórakoztatóak is. Igyekeztünk tehát a repertoárba olyan független, mai magyar előadásokat válogatni, amelyek a vidámságot helyezik előtérbe. Az elején még a kortárs szó is sokakat elijesztett. Most már, a harmadik évben, szerintem pontosan látják: nem baj, hogy Olt Tamás romantikus komédiáját mutatjuk be és nem Molnár Ferencét. Nem kell mindig a klasszikusokhoz visszanyúlni, érdemes nyitottnak lenni a mai szerzők műveire is ? az elmúlt évek alatt bebizonyítottuk, hogy napjainkban is születnek értékes drámák és belőlük igazi figyelemreméltó színházi előadások.
Mi alapján választották ki az idei hét előadást?
Tompa Gáborral, a fesztivál igazgatójával mindig közösen ülünk le és próbáljuk összerakni a meghívottak sorát. A fő szempont természetesen, hogy kortárs magyar szerzők darabjait hívjuk meg: így idén Gerlóczy Márton, Olt Tamás munkáit és Pálfi Kata mesedarabját lehet majd látni. Van több olyan produkció is, amelyek esetében maga a társulat a szerző.Ez szintén reprezentálja ennek a területnek a működését és lehetséges irányát: nem feltétlenül egy írott műhöz nyúlnak a csapatok, gyakran improvizációk, saját történetek adják egy előadás alapanyagát. Ettől még kerek egésszé tud válni. Pelsőczy Réka darabja például egy dokumentumdráma: Réka interjúk, riportok alapján fűzte össze a szöveget, amelyből végül a Szeret?lek előadás született. Fontos szempont tehát az is, hogy minél szélesebb palettáját mutassuk meg a független előadásoknak, és az egyszemélyes produkciók lehetőséget kapjanak ugyanúgy, mint a zenés vagy drámai munkák. Reméljük idén is tovább tudjuk építeni a Zala megyeiek bizalmát, hogy a Kvártélyházban bemutatott előadások mindig a minőséget képviselik.
