Hamarosan megjelenik Dargay Marcell könyve a 180-as Csoportról

A 180-as Csoport 1979 és 1990 közötti történetének feldolgozása mindeddig a magyar zenetudomány nagy adósságai közé tartozott. A Kádár-korszak utolsó évtizedének alternatív művészi szcénáival szoros kapcsolatot ápoló experimentális művészcsoport tevékenységét Dargay Marcell zeneszerző tárta fel.

Az 1979-ben alakult 180-as Csoport a Steve Reich és Philip Glass nevével fémjelzett repetitív zene kiváló tolmácsolójaként vált ismertté. Kezdetben egyetemi klubokban és művelődési házakban léptek fel, ahol közvetlen légkört teremtve segítették elfogadtatni a kortárs zene addig ismeretlen irányzatát. A csoport repertoárján külföldi repetitív művek mellett magyar szerzők darabjai is szerepeltek, hazai komponistákat is alkotásra ihlettek, részben saját körükből (például Márta István, Szemző Tibor, Melis László, Faragó Béla, Soós András).

Fennállásuk alatt mintegy 400 koncerten léptek színpadra, fellépéseiket idővel külföldön is nagy érdeklődéssel fogadták. Játszottak többek között az 1982-es Párizsi Őszi Fesztiválon, valamint a Karlsruhei I. Európai Minimal Zenei Fesztiválon is, koncertjeiket sugározta a Süddeutscher Rundfunk, a Hessischer Rundfunk, a Radio France és az ORF. Közös koncertek alkalmával együttműködtek Steve Reichhel, Terry Rileyval, Petr Kotikkal, Alvin Currannel, Chris Newmannal, Szabados Györggyel, Vidovszky Lászlóval és az Amadinda Ütőegyüttessel is.

A zenekar munkájában olyan művészek vettek részt, mint Melis László, Szemző Tibor, Faragó Béla, Forgács Péter, Gőz László, Soós András, Tihanyi Gellért, Kovács Ferenc, Bubnó Tamás, Dobszay Ágnes, Dresch Mihály, Kálnai János, Körmendy Ferenc, Posvanecz Éva, Schnierer Klára, Simon Ferenc, Székely Kinga, Tóth Tamás, Vörös D. László.

A független kortárs zenei műhelyként működő társulás a ’80-as évek elején megjelent new wave együttesekhez hasonlóan szimpatizált a demokratikus ellenzékkel, nemegyszer olyan programokat szólaltattak meg, amelyek szemben álltak az akkori műsorpolitikával (többek között Petri-est vagy Frederic Rzewski börtöndarabjának bemutatása a szükségállapot idején).

Az együttes 1989-ig volt aktív, tagjai az 1990-es évektől, az Új Zenei Stúdióhoz hasonlóan önállóan folytatták zenei pályafutásukat.

A 180-as Csoport történetét feldolgozó kötet írója Dargay Marcell zeneszerző, zongorista. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Vidovszky László, zeneelmélet szakán pedig Komlós Katalin tanítványaként végzett 2004-ben.

„A zeneszerzői megközelítés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kötet középpontjában maguk a zeneművek állnak, olyan kompozíciók, amelyek bár az amerikai minimalizmust tekintették kiindulópontjuknak, annak helyi, magyar változatát hozták létre, miközben nem riadtak vissza a legkülönfélébb inspirációk (populáris zene, klasszikus hagyomány, keleti zenekultúra, színház és film) befogadásától sem. Dargay Marcell érzékeny mélyanalízisek formájában tárja az olvasó elé a lassan darabjaira hulló puha diktatúrában kibontakozó fiatal zeneszerző-nemzedék: Faragó Béla, Márta István, Melis László, Soós András és Szemző Tibor művészetének titkait” – fogalmaz ajánlójában Dalos Anna zenetörténész a kötetről, amely a Prae Kiadó gondozásában jelenik meg.