Hamlet leszáll a futószalagról – bemutató a kolozsvári színházban

A bemutató előtt nyílt meg a Harag György emlékére 2020-ban összeállított vándorkiállítás, amely az erdélyi színházrendező életpályájának különböző állomásait végigjárva most érkezett meg Kolozsvárra. Annak a színháznak az előcsarnokába, ahol Harag 1947 óta jelen volt, amelynek 1975-től főrendezője lett, és ahol legjelentősebb előadásait, többek közt Sütő András drámáit állította színpadra. A Magyar Művészeti Akadémia emlékkiállítása a rendező nagybányai, szatmári, marosvásárhelyi, kolozsvári korszakát, majd a budapesti rendezéseket mutatja be archív felvételekkel és szövegrészletekkel.

A miniévad nyitóelőadása a Vecsei H. Miklós főszereplésével színre vitt Hamlet bemutatója volt. Tompa Gábor negyedszer rendezett előadást ebből a Shakespeare-műből.

„Azt gondolom, hogy a Hamlet a mai világban mindenképpen egy kényelmetlen, veszélyes útnak a választását jelenti. Beleértve azt a kényelmet, amit ma az egész fogyasztói világ jelent. Hiszen kevésbé vagyunk gondolkodó lények azáltal, hogy a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk. A függőség óriási. Elsősorban a high-techtől és a médiától vagyunk függők, és pont ezek manipulálnak a legjobban” – fogalmazott a most bemutatott előadás kiindulópontjáról a rendező.

Vecsei H. Miklós Hamletje és wittembergi barátai már egyszerű fekete jelmezeikkel is ellentmondanak a dán királyi udvar többi tagjának, akik csillogó ruhadarabokban, szőrmékben hajszolják az élvezeteket. Tompa víziójában Hamlet gyerekkori barátai, Rosencrantz és Guildenstern erőteljesen szexualizált nők, akiket a dán királyfi elutasít, de sejteni lehet, hogy korábban az ő élvezetének tárgyát is képezték. Hamlet úgy éri el, hogy az udvar őrültnek lássa, hogy elutasít minden formaságot és mázt, kimondja, amit gondol vagy oda nem illő kijelentésekkel világít rá környezete abszurd értékrendjére.

A kortárs fogyasztói társadalom több eleme felvillan az előadásban: fontos szerepet kap egy futószalag, a háttérben vetített képeken beszűrődik a színpadra a tömegmédia – a király megmérgezésének újrajátszott jelenetéhez a rendező éppen egy lélegeztetőgépre kapcsolt beteg felvételét választja, így kérdéses, hogy a hasonló felvételeket manapság gyakran közvetítő médiát vagy magát az egészségügyi rendszert tartja-e mérgezőnek –, Hamlet és Laertes párbaja pedig egy olyan bokszmeccs formáját ölti, amilyet gyakran láthatunk a sportadókon.

Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg alkotói koncepciójában fontos változáson esik át a királygyilkosság újrajátszásának jelenete. Ebben az előadásban ugyanis Hamlet nem színészeket, hanem magát Claudiust, az új királyt és Gertrudot, a férjét gyorsan elfelejtő királynét kéri fel arra, hogy eljátsszák az elhunyt király meggyilkolásának történetét, hogy így szembesítse őket tettükkel. Más fényt kap Ophélia karaktere is, aki itt nem önkezével vet véget életének, hanem a zsarnok király emberei fojtják vízbe.

A Hamletet alakító Vecsei H. Miklós mellett a további szerepekben Szűcs Ervin, Kézdi Imola, Bodolai Balázs, Gedő Zsolt, Buzási András, Sinkó Ferenc, Tőtszegi Zsuzsa, Bíró József, Kiss Tamás, Imre Éva, Pethő Anikó, Balla Szabolcs, Lucian Chirilă, Kicsid Gizella, Lőrincz-Szabó Venczel és Viola Sára látható.

A teljes cikk a Maszol.ro oldalán olvasható. Fotók: Szentes Zágon