Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója az olvasópróbán elmondta, a darab a világ drámairodalmának egyik leghíresebb és legjobb műve, „nagyon fontos, hogy mi is bemutassuk”. A Hamlet valamikor 1599 és 1602 között született, több szövegváltozata ismert. Viharos életű színdarab, maga a szerző is többször átdolgozta, a második változata körülbelül öt-hat óra játékidőt vesz igénybe.
A mostani előadáshoz Arany János fordítását vették alapul, de a szöveget és a dalszövegeket – amelyek versek is egyben – elsősorban Zalán Tibor költő és dramaturg írta a rendező közreműködésével. A zenét a Kormorán együttes billentyűse, Szűts István szerezte.
Az előadás a rendezői elképzelés szerint egy családi dráma lesz, amelyben Horatio szerepe felértékelődik, aki Hamlet mentoraként, apapótló barátjaként tisztában van a címszereplő tétovaságával, tehetetlenségével, erkölcsi megfontolásaival, amelyek akadályozzák abban, hogy végrehajtsa a szellemtől kapott feladatot.
Ez sok jelenet átszabását követelte meg, és sok szereplő kihagyását is – fejtette ki a rendező, aki elárulta, évek óta foglalkozott a darabbal, és mindig ott akadt el, hogyan lehet a szellemet megcsinálni reálszituációban. Aztán arra jutott, hogy a szellem a színész legyen, aki az egérfogó jelenetben is játssza a királyt – tette hozzá.
Az előadás másik fontos pillére Claudius és Gertrud őrült, érett szerelme, akik csak egymással foglalkoznak. Claudius nem törődik a királysággal, azt rábízza Poloniusra. Ahogy aztán Hamlet és Horatio kezd veszélyessé válni, úgy kezd Claudius is jobban odafigyelni a történésekre, Gertrudnak pedig a lelkiismerete lassan kikezdi a szerelmét.
Amellett, hogy az előadásban Horatio válik kulcsfigurává, felerősödik még egy sajátos vonal a történetben: a sírásóké, akik egyrészt a nép hangját, másrészt a humort próbálják megtestesíteni, hogy ellensúllyá válhasson a sok vér és gyilkosság mellett – fejtette ki Seregi Zoltán.
A díszletet Igaz-Juhász Katalin tervezi. A színpadképről szólva a rendező elmondta, ő maga járt Helsingörben, és az ottani látvány inspirálta: a két víz – a tenger és a várárok – közé zárt vár. A színpad – Shakespeare színházához híven – három fő részre tagolódik: a zenekari árok egyik oldalán a temető, a másikon várárok lesz, igazi vízzel; mögötte a forgószínpadon palota, amelynek falai körbeérnek, de egyes részei kinyílnak, hátul pedig a tenger látszik vetítve „különböző lelkiállapotban”.
Hamlet szerepében a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tavaly végzett, most Békéscsabán bemutatkozó Juhász Bence látható; a főbb szerepeket Beszterczey Attila, Bartus Gyula, Kovács Edit, Tege Antal, Katkó Ferenc és Csurulya Csongor alakítja.
