A http://sounds.bl.uk/ oldalon, a Brit Nemzeti Könyvtár hangarchívumának honlapján, ahol mintegy 28.000 felvételen összesen csaknem 2000 órányi hanganyag vált nyilvánossá. A legrégebbi felvételt több mint 100 éve készítette egy brit antropológus, a viasztekercsről digitalizált felvételen egy ausztrál őslakos éneke hallható.
A brit nemzeti könyvtár (British Library) 1955-ben még önálló intézményként alapított hangtára a világ egyik legnagyobb hangfelvétel-gyűjteménye. Polcain összesen több mint hárommillió felvételt őriznek, melyek között az Egyesült Királyságban forgalomba hozott hanglemezek, valamint rádióközvetítések és magángyűjtemények anyagai is megtalálhatók. A hangtár gyűjtőköre a tradicionális zenéktől az irodalmon és folklóron keresztül a klasszikus zenéig terjed, de jelentős számú interjú és jazztörténeti tárgyú visszaemlékezés is gyarapítja a gyűjteményt.
A dolog szépséghibája csupán az, hogy a felvételek tekintélyes része - így a gazdag komolyzenei anyag is - csak az "angol" interneten publikus, vagyis magyarországi számítógépről nem lehetséges mondjuk Furtwängler lemezeit lejátszani. Érdemesebb tehát az igazi ritkaságokat rejtő világ- és népzenei kategóriában böngészni. Csupán azt tartsuk szem előtt, hogy a felvételeket kizárólag kutatási és otthoni célokra szánják, azaz tilos velük oly módon visszaélni, hogy az a hagyományaikat ma is őrző őslakos és helyi közösségeket sértse.
