Bár a Varázsdobozok túl időn és téren cím sokat sejtetett, a műtárgyak éjszakáján, Kovács János tárlatvezetése során ennél nagyobb meglepetések is értek bennünket. A rádió- és televíziózás történetének végigkövetése nem csupán a műszaki fejlődés főbb állomásait mutatja be, hanem történelmi, politikai, műszaki szempontból is emel ki különlegességeket, segítségül hívva a 21. század műszaki vívmányait is.
Tabletekkel a QR kódokat végigkövetve történelmi jelentőségű hanganyagot élvezhet az érdeklődő. Köztük Scherz Ede, az első rádióbemondó szavait 1927-ből, a legendás Pluhár István közvetítését az 1936-os berlini nyári olimpia 100 méteres gyorsúszás döntőjéről Csík Ferenc győzelmével, vagy Szent-Györgyi Albert professzor első szavait a Nobel-díj elnyerése után.
A minden látogató számára biztosított tablettel bepillanthatunk a varázsdobozokba is - a QR kódokat leolvasva megjelenik az adott eszköz belseje, leleplezve ezzel működése titkát.
Szintén korunk technikája, a digitalizálás segítségével minden látogató kipróbálhatja és sikeresen szóra bírhatja a 70-es évek szobányi méretű szintetizátorát is. Kapcsolópultjának mérete, gombjainak száma vetekszik egy Szojuz űrhajóéval, ennek ellenére sokszínű hangzása, különleges hangeffektjei még a legkisebbeket is magával ragadják.
A kiállított analóg szintetizátornak köszönhetjük például az Omega együttes dalaiban felbukkanó "szélzúgást", vagy az Emerson Lake and Palmer legendás, szinte az űrkorszakot felidéző felvételeit.
A szikratávírótól a telefonhírmondóig, Puskás Tivadar telefonközpontjától a telefonzsinóros rádió-előfizetésig, Horthy, majd később Rákosi néprádiójáig mindent megtudhatunk a rádiózás történetéről.
Kézbe vehető a Laki-hegyi adótorony kicsinyített mása is.
Ennek érdekessége, hogy az I. világháborút lezáró párizsi békeszerződések előírását - az Eiffel-toronynál nem lehetett magasabb építményt emelni vesztes államban - hazánk ügyesen kijátszotta: a csúcsára szerelt, kitolható és behúzható, 30 méteres antennával tette magasabbá és ezáltal használhatóbbá az adótornyot.
Gyönyörködhetünk a Törley család számára egyedi megrendelésként elkészült hangversenyrádióban is, amely a beépített rádión és gramofonon kívül egy kezdetleges keverőpultot is magában foglalt. Intarziás díszítése, zsinóros távirányítója az 1930-as években is lenyűgöző lehetett.
Szintén remek asztalosmunkát csodálhatunk meg egy virágmintákkal berakott gramofonszekrénykében, melynek hangerejét egyszerűen a szekrényajtó kinyitásával és becsukásával szabályozták.
A rádiózás történetének előrehaladtával egyre nagyobb lett az igény, hogy a hangot rögzítsék. Lakklemezeket használtak, amelyek tartósan és kiváló minőségben archiváltak. De mint oly sok mindenbe, ebbe is beleszólt a háború. A lakkanyagot átirányították a hadiiparba, ezután használt röntgenlemezekre (!) rögzítették a felvételeket.
Törött karcsontokon, ferde gerinceken őrződtek meg - sajnos nem túl jó minőségben - az 1930-as, 40-es évek rádióadásai.
A rádiózástörténethez hamarosan csatlakozott a televíziózás is, hiszen néma- és hangosfilmek, híradók már a 20. század elejétől készültek. Magyarországon egy 1954-es párthatározat döntött a televíziózás szükségességéről, 1957 május elsején sugározták az első híradót.
A kiállítóhely a televíziózás történetét egyrészt a rohamléptékben fejlődő műszaki technológián keresztül, másrészt legendás tévéadások, tévéjátékok felidézésével mutatja be. A - sokszor az egész ország által végigizgult - tévéjátékok kellékeit, díszleteit, jelmezeit állították ki, az Egri csillagok, A Tenkes kapitánya egykor az egész országot a televíziókészülékekhez szögezte.
A múlt felidézésén túl közös játékra is invitál a múzeum, egy rövid filmrészlet hanganyagát készíthetik el a látogatók kisebb csoportokban. Többek között szélgépet, ajtónyikorogtatót kell használni, és emberi párbeszédeket szinkronizálni. Hogy sikerült-e a filmrészletet hangossá varázsolni, az csak az elkészült és elvihető hanganyag otthoni meghallgatásakor derül ki.
A Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely minden korosztályra gondolt tematikája összeállításakor, a kisgyermekeket a mesefigurákkal - a Tévé macival, Süsüvel, Mazsolával - varázsolja el, az idősebb korosztályt nosztalgiázásra hívja, a fiatalok számára pedig az egész kiállításon használható digitális megoldások nyújtanak maradandó élményt.
