A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogyan néz ki most, és milyen lehetett a XIV–XV. században a salföldi pálos kolostor, hanem egykori hangzásvilágát is rekonstruálták.

Az akusztikai ökológia az 1970-es évek óta vizsgálja a világ hangjai és az élőlények: emberek és állatok közösségei közötti kapcsolatrendszert. Hajnóczy Csaba a MOME adjunktusaként az utóbbi években ezen a szakterületen tevékenykedik. A projekten Mizsei Zoltánnal kezdett el dolgozni, aki a Zeneakadémia tanára, és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (iASK) elindította a Sounding City programot.

„A számos ötlet közül, ami a Dunántúl természeti és az emberi kultúrához kapcsolódó hangvilágában rejlik, a pálos monostorok romjaira irányult a figyelmünk. Ezek egyrészt az egyházi zene letéteményesei voltak, másrészt többségükben erdőkben, sőt természetvédelmi körzetekben vannak. Egyetemi kurzusról van szó, ezért vállalásunkat a realitásokhoz igazítottuk. Egy szemeszterbe egy helyszín fért bele. Gazdag adottságai révén a salföldi, eredeti nevén kőkúti kolostor lett a befutó a tizenhét lehetőség közül” – mondja Hajnóczy a projektről.

A gregorián énekek a speciális utómunkának köszönhetően valóban úgy szólnak, mintha a kolostor sok száz évvel ezelőtt még álló falai között hallgatnánk őket, és a tervezők ügyeltek arra, hogy a környező erdők élővilágának hangjaiban is gyönyörködhessen a látogató.

A gregorián szemelvényeket eredetileg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei tanszakának kamarakórusa énekelte volna. A járvány keresztülhúzta ezt a tervet, ezért a dallamokat Mizsei Zoltán szólóban, részben a MOME hangstúdiójában vette fel.

Az állathangok Ország Mihály legendás archívumából származnak. A templom eredeti akusztikáját szimuláló modellt Csontos Bence médiadizájn szakos hallgató készítette.

A Sound Art fül alatt található hangművészeti munka Mizsei Zoltáné, a „szent kutak” hangzásvilágát demonstráló fotófilmek hangjait Hajnóczy Csaba gyűjtötte össze Jeruzsálemben és Nabluszban. Az anyag ezeken túl néhány saját készítésű hangtájfelvétellel lett teljes.

Hajnóczy arról is beszélt, hogy milyen technikával rekonstruálták az épületet.

„Salföldön a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaitól kaptunk egy kis füzetet, ami bemutatja a romot. Ebben örömmel fedeztük fel Szőke Balázs építész virtuális rekonstrukciójának képét. Az ő szíves hozzájárulásával építészhallgatóink, Dózsa Bercel és Houchard Gábor grafikus és fotografikus ábrákat készítettek, ezek láthatók a honlapon.”

A projekt az UNESCO érdeklődését is felkeltette; olyannyira, hogy a saját oldalán népszerűsítette azt.

A MOME adjunktusa úgy véli: szerencsés egybeesés, hogy a nemzetközi szervezet A hang hete elnevezésű eseménye egybeesett a honlap premierjével.

„Az adott időszakban a jelek szerint a mi kezdeményezésünk volt a legerőteljesebb impulzus a témakörben. A honlap maga, akárcsak a Dunántúl hangvilágával kapcsolatos kutatás, nyitott. Konkrét tervünk, hogy a következő Mária Magdolna búcsú hangjait rögzítjük, feldolgozzuk, és idén nyáron publikáljuk” – teszi hozzá Hajnóczy.

Mizsei Zoltán ötletgazda szerint a projektnek kettős célja van, derül ki a MOME sajtóközleményéből. A jövőben turisztikai applikációt és további honlapokat fejlesztenek, hogy bárki távolról is megismerhesse a bemutatott helyszínek hangtáját és hangzó örökségét, és amint lehet, programokat is szervezek a romokhoz: „hangvadász” kirándulásokat, a pálosok örökségéhez kötődő zenei-művészeti fesztiválokat.

A kolostorrom a Balaton-felvidéken, félórányi gyalogútra fekszik Salföld falu határától, de most már egyetlen kattintással is meglátogatható.

Fotók forrása: MOME