Emelkedik a Csoóri Sándor Programra fordított támogatás

Hankó Balázs a Sereglés 2025 című, 349 Kárpát-medencei település részvételével és együttműködésében zajló népművészeti rendezvénysorozat központi helyszínén, a Budai Várban beszélt erről. „Kiemelten fontos, hogy tovább segítsük és erősítsük identitásunkat a Kárpát-medencében, amely hagyományunkban gyökerezik, és mint a kovász, örökíti és összeforrasztja a generációkat" – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter szerint a több mint négyszáz, néphagyományokat őrző szervezet, az összesen több mint tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester részvételével szombaton zajló Sereglés 2025 fesztivál megmutatja: él a magyar nemzet, és hagyományunk, kultúránk határokon átívelően köt minket össze, és formál közösséggé.

Sebő Ferenc népzenész, népzenetanár, a nemzet művésze arról beszélt köszöntőjében, hogy a földrészen egyedülálló nyelvünk és kultúránk globalizálódó egysége, amihez világszínvonalú gyűjtő- és elemző munka társul, lehetővé teszi, hogy termékennyé fordulva mind Magyarország, mind Európa kulturális identitásának forrásává váljon. Rábai Miklós táncművészt idézve kiemelte: „az örökölt zenei és tánchagyományt nem őrizni kell, mert nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem egyszerűen tovább csinálni".

Megjegyezte, hogy a régiek azt tartották az éneklésről és a táncról, hogy gyógyítja az emberben felgyülemlő feszültséget, legyen az öröm vagy bánat. „A táncház 54 éve tartó sikere bizonyítja, hogy a mai nyitott társadalom tagja is igényt tart a normális emberi létre" – tette hozzá.

A kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában.

A Bátaszéktől Csíkszeredáig több száz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, másrészt megmutassa, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény egyben.

Az ingyenes programok egységesen, minden csatlakozott településen szombaton 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket.

Mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az Akkor szép az erdő, mikor zöld... kezdetű népdalt és a Pál István Szalonna által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását. A csárdás tavaly decemberben került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára.

A közös nyitóesemények és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot.

A Csoóri Sándor Program az elmúlt hét éve alatt 21,77 milliárd forinttal, csaknem 12,5 ezer pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén.

A Sereglés 2025 fő szervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége volt, partnerségben a Hagyományok Házával, a Martin György Néptáncszövetséggel, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséggel, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesülettel, a Táncház Egyesülettel, és a Vass Lajos Népzenei Szövetséggel.

A rendezvény központi eseményei a Budai Várban, a Szentháromság téren zajlanak, további kiemelt helyszínek közé tartozik Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg - Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszegen a Gébárti-tó.