„A kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. Jelentősen emelkedett a doktoranduszok száma, öt év alatt csaknem megdupláztuk a doktori programokban részt vevő hallgatók számát, ma 30 százalékuk nemzetközi hallgató, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 7 százalékkal” – fejtette ki Hankó Balázs a rendezvényen elhangzott köszöntőbeszédében.
Hankó Balázs kiemelte, hogy Magyarország létrehozott egy modellt a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatására, amely öt kulcselemből áll. Ezeket ismertetve a miniszter kitért arra, hogy Magyarország vállalkozásbarát környezetet biztosít a kutatás, a fejlesztés és az innováció ösztönzésére, beleértve az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsát, valamint a kutatás-fejlesztésre, a beruházásokra és a munkaerő-felvételre vonatkozó adókedvezményeket.
„A kormány létrehozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, amely országszerte támogatja a kutatást és az innovációt” – szögezte le a miniszter. Beszámolt arról is, hogy az ország sikeres befektetési politikája Európából, az Egyesült Államokból és Kelet-Ázsiából egyaránt idevonzotta a nagyvállalatokat, ezzel fellendítette a tudományos élet és az ipar közötti együttműködést. További fontos kezdeményezések között említette az egyetemi reformokat, a PhD-programot, a közös kutatási és fejlesztési projektek támogatását. „Ösztönözzük a tudományos parkok és a technológiatranszfer-vállalatok (TTC) növekedését is az innováció előmozdítása érdekében” – tette hozzá.
A kulturális és innovációs miniszter szólt arról is, hogy a magyar modell a csúcstechnológiai iparágak megerősítése érdekében olyan területekre fókuszál, mint a digitalizáció, a zöld átmenet, az egészséges életmód és a biztonság.
Hankó Balázs beszédében elmondta, hogy Magyarországon az emberek mindig nagy érdeklődést mutattak a legújabb tudományos eredmények iránt, ezt igazolja a Science Expo, a World Science Forum kísérőrendezvényének tegnapi sikere is. Az esemény remek alkalom volt arra, hogy bemutassa a legújabb tudományos trendeket, valamint a legjobb intézmények és egyetemek kutatásait – jelentette ki Hankó Balázs. Arra is kitért, hogy Magyarország büszke tudósaira és feltalálóira, ez a nemzeti identitás része, így volt ez Rubik Ernő kockája vagy Karikó Katalin és Krausz Ferenc 2023-as Nobel-díja esetében is: „Meggyőződésem, hogy Magyarország az egyik legjobb hely a világon nemzetközi tudományos találkozók szervezésére, emellett kiváló hely a tudományos kutatások lebonyolítására is”.
Hankó Balázs hangsúlyozta: a budapesti World Science Forum vitái megmutatták, hogy a tudományra, a tudósokra és a politikusokra most minden eddiginél nagyobb felelősség hárul a globális kihívások kezelésében. Úgy gondolja, hogy a tudomány képes megfelelni a feladatnak, és mi is.
A WSF mai záróülésén a felszólalók között szerepel Azzedin El Midaui marokkói felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs miniszter; Patricia Gruber, az amerikai külügyminiszter tudományos és technológiai tanácsadója; Lidia Brito, az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese; Sudip Parikh, az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) vezérigazgatója; valamint Priscilla Mante, a Global Young Academy (GYA) társelnöke.
A WSF zárónapján a nemzetközi konferencia résztvevői, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el.
A következő fórum színhelyéről is határoztak. Két év múlva Indonézia lesz a World Science Forum (WSF - Tudomány világfóruma) házigazdája - jelentette be Freund Tamás, az idei rendezvény házigazdája és főszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a budapesti rendezvény záróeseményén.
