Karikó Katalin
Karikó Katalin Budapest születésnapján az olvasásról beszélget
2025. november 17-én, Budapest napján Karikó Katalin, Nobel-díjas biokémikussal és kiállítással ünnepelik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, hogy 1873-ban ezen a napon egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, és ekkor tartotta első ülését az újonnan megalakult Székesfővárosi Közgyűlés.
Karikó Katalin a legnagyobb ellenszélben is kitartott
Ő az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott, és ezt követően – ugyancsak első magyar nőként – felkerült a Time 100-as listájára.
Izgalmasan zárul a Varázshatalom kiállítás
Rendhagyó felolvasószínházzal és kurátori tárlatvezetéssel búcsúzik október 24-26-án a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának kétszáz éves évfordulója alkalmából született kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban.
Ők kapják meg először a Karikó Katalin alapította JATE-díjat
Ilia Mihály irodalomtörténész, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Czikkely Márton Simon orvos, doktoranduszhallgató kapják meg először a JATE-díjat – jelentette be az elismerés alapítója, Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nobel-díjas professzora, aki az egyetemnek adományozta a kitüntetéssel járó több mint 500 ezer dollár pénzjutalmat.
A tudomány ereklyéi: Karikó Katalin Nobel-díja és Krausz Ferenc lézertükre
Az MTA 200 éves jubileumát ünneplő Varázshatalom című kiállítás különleges tárgyakkal tiszteleg a magyar tudósok nemzetközi áttörései előtt.
Július 31-én történt
1935-ben ezen a napon született Antal Imre. Zongoraművésznek készült, zeneakadémistaként tanította a nyolcéves Presser Gábort. Számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert, karrierját azonban kettétörte egy gyógyíthatatlan ízületi betegség. A Magyar Televízióhoz került, a képernyő pedig országos ismertséget hozott neki. Megannyi vetélkedőt és tehetségkutatót vezetett. Legnézettebb műsora valószínűleg az 1980-ban indult Szeszélyes évszakok volt, de több filmszerepet is játszott. 2008. április 15-én hunyt el.
Novemberben adják át a Karikó Katalin alapította JATE-díjat
Az elismeréssel járó kisplasztika Hankó Eszter, Mátravölgyi Zsófia és Wende Roberta tervei alapján készül el.
Karikó Katalin Mendel-díjat kapott
Az Európai Humángenetikai Társaság Mendel-díjával tüntették ki Karikó Katalint Milánóban – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága szerdán.
Mérő László: Ti mind innovációk vagytok!
Mérő László szerint nem a zsenialitás viszi előre a világot, hanem a jó időzítés és a felismerés, miben vagyunk igazán jók.
Bécsben tüntették ki Karikó Katalint
A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori címével és Semmelweis-érmével tüntették ki Karikó Katalint hétfőn. Az elismerést Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora és Christoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója adta át a Nobel-díjas kutatónak.
Karikó Katalin támogatásával nyílt új kutatóközpont a Szegedi Tudományegyetemen
Az antimikrobiális és gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus anyagi és szakmai támogatásával hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
A tudomány varázshatalma és a gondolat szabadsága platánok alatt fejlődik
A Magyar Tudományos Akadémia kétszáz évét bemutató látványos kiállításon a tudományos gondolkodás néhol szárnyal, máskor szilánkokra reped.
Karikó Katalin is előad a Magyar Tudományos Akadémián
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.
Az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott – Karikó Katalin 70
Január 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Karikó Katalin orvosi Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, a Magyar Szent István-rend, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Január 17-én történt
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1914-ben ezen a napon bocsátotta vízre a Szent István csatahajót, ami a Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. A Szent Istvánt 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében.
December 10-én történt
A szakma sem igazán tartotta számon az irodalmi Nobel-díj előtt Kertész Imrét, aki azóta is egyetlen magyarként vette át 2002-ben ezen a napon az elismerést. A Sorstalanság sajátos holokausztregény; direkt roncsolt nyelve sejteti, hogy a leírt szörnyűségekhez a régi szavak már nem elégségesek.