pneuma_cosmic_enteroir+reszlet_velence_2026_s_21.jpg

Hírmozaik – május 6.

Megnyílt a magyar pavilon Velencében, Bukarestben is bemutatják a Kurtág-filmet, Ascher Tamásnak életműdíjat ítéltek oda a színikritikusok – hírösszefoglalónk.

Megnyílt a Velencei Biennálé magyar pavilonja

Megnyílt a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja, amely Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítását mutatja be. A tárlatot május 9-től láthatja a közönség.

A magyar pavilon kiállításának alapja egy fiktív kutatás, amely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja a közönség elé. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ közé.

A Pneuma Cosmic empirikus megfigyelésen alapuló, közel húszévnyi gyűjtés és megfigyelés tárháza, ahol a feladvány a láthatatlan erő vizualizációja. Egy „leheletmúzeumba” lépünk be, amelynek tárgya „a lehelet, a légzés, a pneuma” – mondta Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a biennálé nemzeti biztosa a pavilon szerdai megnyitóján.

Koronczi Endre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Pneuma Cosmic című kiállítása a 61. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában. Fotó: Szabó Zsófia/Ludwig Múzeum
Koronczi Endre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Pneuma Cosmic című kiállítása a 61. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában. Fotó: Szabó Zsófia/Ludwig Múzeum

A kiállítás konceptualista, efemer művekből épül fel, melyek felhívják a figyelmet környezetünk intuitív megtapasztalásának összetettségére – áll a Ludwig Múzeum közleményében.

A kétszáz éves intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia műemlék épületének a padlózatából kibontott szellőztetőrendszer elemei, a legfontosabb sóhaj megtalálását célzó, egy éven át tartó sétáról készült videóinstalláció, a pavilon lélegző fala, valamint a műveket teljessé tevő akusztikus elem: Balogh Máté zeneszerző kompozíciója a transzcendens világ és a természet kölcsönhatásait vizsgálja. Mint írják, a projektben meghatározó a lassúság, a megfigyelés és az elvont, asszociációs gondolatok ötvözése. A kiállítás költői, filozofikus nyelvezete mellett szorosan kapcsolódik a kortárs környezetesztétikai és környezetpszichológiai diskurzusokhoz. Egyén és külvilág határainak újrapozicionálása újfajta kötődést és felelősséget alakíthat ki környezetünkkel szemben.

Tompa Eszter színésznő a Kontinental 25 című filmje bemutatója alkalmából tartott fotózáson a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 2025. február 19-én. Fotó:  EPA/MTI/Christopher Neundorf
Tompa Eszter színésznő a Kontinental 25 című filmje bemutatója alkalmából tartott fotózáson a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 2025. február 19-én. Fotó: EPA/MTI/Christopher Neundorf

Tompa Eszter rangos román filmes díjat kap

Tompa Eszter marosvásárhelyi színésznő kapta a román filmes szakmától a legjobb női főszereplőnek járó Gopo-díjat. A színésznőt a Kontinental’25 című filmben nyújtott alakításáért díjazták, mely a legjobb filmnek járó elismerést is megkapta – írta az MTI.

A díjat hétfőn adták át a bukaresti nemzeti színházban. Az idei díjazottakról a szakma több mint kilencszáz képviselője szavazott.

Radu Jude rendező okostelefonnal felvett filmje a legjobb filmnek járó Gopo-díjat is megkapta. A filmben játszó Gabriel Spahiu színész a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat vehette át.

Az idei Gopo-gála másik nagy nyertese a Sárga nyakkendő (Cravata galbena) című életrajzi film volt, mely összesen nyolc díjat szerzett, köztük a legjobb díszletért, valamint a legjobb jelmezekért odaítélt díjat és a közönségdíjat is. A filmben játszó Ben Schnetzer a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerés vehette át.

A Kontinental’25 az Arany Medve- és kétszeres Ezüst Medve-díjas Radu Jude (Aferim!, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) legújabb alkotása. A kortárs kelet-európai szerzői film egyik legeredetibb hangjának tartott rendező groteszk tragikomédiája a mai Közép-Európa morális válságáról szól, melyet a főszereplő személyes válságán keresztül mutat be.

A Kolozsváron forgatott filmben a bírósági végrehajtót alakító Tompa Eszter egy hajléktalan öngyilkossággal végződő kilakoltatási kísérlete után gondolkozik el azon, hogy mit tehetett volna másképp, milyen igazságtalan a világ.

A film tavaly a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medve-díjat is elnyerte Berlinben.

George Washington-medállal tüntették ki Karikó Katalint

Az Amerikai Magyar Alapítvány (American Hungarian Foundation – AHF) legrangosabb elismerésével, a George Washington-medállal tüntették ki Karikó Katalint – adta hírül az MTI.

Az elismerést az amerikai magyarok és civil köreik ernyőszervezete, a Hungarian American Coalition (HAC) az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója alkalmából, Washingtonban rendezett gálaünnepségén adták át.

A gála másik díszvendége Charles Simonyi (Simonyi Károly) szoftverfejlesztő és űrturista volt, akit a HAC Spirit of America 250 kitüntetéssel jutalmazott.

Az 1961-ben alapított George Washington Award az AHF legjelentősebb kitüntetése. Olyan személyeknek ítélik oda a George Washington-medált, akiknek élete és eredményei megtestesítik az amerikai nemzet első elnökéhez fűződő eszményeket: jövőképet, bátorságot, becsületességet, szolgálatot és a közjó iránti elkötelezettséget.

Krasznahorkai László Nobel-díjas író a tiszteletére rendezett, a Határtalan történet című köztéri műalkotás új kövének avatási ünnepségén az MTA székháza előtt 2026. május 5-én.  Fotó: MTI/Illyés Tibor
Krasznahorkai László Nobel-díjas író a tiszteletére rendezett, a Határtalan történet című köztéri műalkotás új kövének avatási ünnepségén az MTA székháza előtt 2026. május 5-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Krasznahorkai Lászlót ünnepelték az MTA-n

A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.

Az MTA székházánál, a Széchenyi István téren található Határtalan történet című műalkotás egy folyamatosan bővülő idővonal, amelynek mészkő lapjain az akadémia első kétszáz évét, annak fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A kedden felavatott új kővel a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett író Sátántangó című 1985-ös regényéről emlékeztek meg.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében párhuzamot vont a tudós és az írói lét között: mint mondta, a megértés szándéka az, ami a világot kutatóként felfedezni vágyó vagy íróként szemlélő embert talán a leginkább mozgatja. Ami az írónál a szemlélődés, az élethelyzetek megélése, az a kutatónál a tanulás és a sokszor hiábavalónak tűnő, új eredményt nem mindig hozó kísérletek – mondta.

Krasznahorkai László írásait is a megértés iránti igény hívta életre, sokszor szinte végtelennek és sokrétűnek tűnő mondatai nem csupán stiláris bravúrok, hanem a gondolkodás folyamatát is modellező tanúságtételek – méltatta az elnök a Nobel-díjas írót.

Az MTA 200. közgyűlésének programjaként tartott eseményen a köszöntőket követően Krasznahorkai László felolvasást tartott a közgyűlési tagoknak, majd Tarr Béla Kárhozat című filmjéből vetítettek részletet, amelyet kerekasztal-beszélgetés követett.

Ascher Tamás rendező kapja a Színházi Kritikusok Céhe életműdíját

A díjat szeptember 20-án adják át a 47. Színikritikusdíj-átadón az Eötvös10-ben – tájékoztatott a Színházi Kritikusok Céhe.

A Színházi Kritikusok Céhe évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó 65 év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

Stuber Andrea laudációja szerint „Ascher Tamás a magyar színház utóbbi fél évszázadának megkerülhetetlen alakja. (…) Színháza szemlélődő, ironikus és részvétteli megközelítésben dolgozza fel a valóságunkat, legtöbbször klasszikusok révén. Mindenekelőtt talán az apró részletek iránti különös és különleges affinitás jellemző rá. Ahogy az élet élni kezd nála, ezernyi megfigyelést, jelentést, kifejezési módot foglalva magába.”

A Színházi Kritikusok Céhe eddigi életműdíjasai: Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012), Zsámbéki Gábor (2013), Fodor Tamás (2014), Molnár Piroska (2015), Székely Gábor (2016), Radnóti Zsuzsa (2017), Lázár Kati (2018), Pogány Judit (2019), Csíky András (2020), Szakács Györgyi (2021), Cserhalmi György (2022), Ecsedi Erzsébet (2023), Hernyák György (2024), Blasek Gyöngyi (2025).

Nagy Dénes filmrendező. Fotó: Csiki Vivien / Kultúra.hu
Nagy Dénes filmrendező. Fotó: Csiki Vivien/Kultúra.hu

Bukarestben is bemutatják a Kurtág-filmet

Nagy Dénes Ezüst Medve-díjas filmrendező életrajzi filmjének vetítésével folytatódnak Bukarestben a kortárs zene egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású alakja, Kurtág György születése centenáriumának szentelt rendezvények – közölte az MTI.

A Kurtág-töredékek című, az idén százéves Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész életműve előtt tisztelgő filmet csütörtökön, az Európai Filmek Fesztiválja keretében vetítik a román fővárosban a rendező jelenlétében.

A bukaresti közönség számára román felirattal ellátott életrajzi film vetítése a bukaresti Liszt Intézet harmadik, a Kurtág-centenáriumnak szentelt rendezvénye. Az intézet koncerttermében márciusban a Miranda Liu hegedűművész által alapított V4 Vonósnégyes adta elő Kurtág György valamennyi vonósnégyesre írt művét, áprilisban pedig Egymás közt Kurtág György centenáriumáról címmel Csendes László hegedűművész, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem docense adott interaktív kamarakoncertet az egyetem oktatóinak és diákjainak közreműködésével.

A Kurtág-töredékek című filmet május 7-én 20.00 órától vetítik a bukaresti Apollo111 moziban, a film után Valentina Sandu-Dediu zenetudós, a New Europe College rektora beszélget majd Nagy Dénes filmrendezővel.

A rendezővel mi is interjúztunk a filmpremier idején, katt ide!

Címlapfotó: Koronczi Endre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Pneuma Cosmic című kiállítása a 61. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában. Fotó: Szabó Zsófia/Ludwig Múzeum

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – május 5.

Harmincötödik alkalommal nyit a Művészetek Völgye, május 9-e a táncházról szól, Baráti Kristóf új Beethoven-lemeze, jazzhíd, a designszakma elismerése a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak.

Hírmozaik – május 4.

Megnevezték az idei Artisjus-díjasokat, átadták a Mediawawe és az MTA idei elismeréseit, százhatvanmillióra is felugorhat egy Vaszary-festmény ára az aukción, Liszt-pikniket tartanak a Zeneakadémia előtt – hírösszefoglalónk.

Hírmozaik – május 3.

Egész napos programsorozat a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz kapcsolódóan, kétszázadik közgyűlésére készül az MTA, mesterséges intelligenciával készült Molière-darabot mutatnak be – hírösszefoglalónk.

Elhunyt a lengyel irodalom fontos magyar fordítója

Hatvanhat éves korában elhunyt Pálfalvi Lajos József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész, egyetemi docens.