Hannibál tanár úr – Új előadásra készülnek az Átriumban

Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban. Ezért döntöttek úgy az alkotók, hogy színpadi változatot készítenek belőle.

A történet főhőse egy fővárosi gimnázium szürke kis latintanára, aki tudományos értekezést ír Hannibál haláláról. Ez mindaddig senkit sem érdekel, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, egy elmaradt cikket sürgősen pótolandó.

Nyúl egyszerre az érdeklődés középpontjába kerül.

Egy parlamenti interpellációban is említik a nevét, kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap azonban jön a kijózanodás: a dédelgetett ókori dolgozat aktuálpolitikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva ideológiai uszítássá, sőt nemzetárulássá minősül, óriási botrány közepette. Nyúl teljesen tehetetlen, nem tudja megvédeni magát a méltatlan, elvtelen vádak ellen. Fegyelmi büntetésként felfüggesztik az állásából, és megpróbálják arra kényszeríteni, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Elhatározza hát, hogy felkeresi a tanulmányát félreértelmező politikust, aki egykor a saját tanítványa volt…

Nyúl Bélát Mucsi Zoltán, Muray képviselőt Dóra Béla, Ofanthaler gimnáziumigazgatót Gyabronka József, Vidrozsil tornatanárt Makranczi Zalán, az iskola altisztjét Kovács Máté, Nyúl feleségét Moldvai Kiss Andrea, gyermekeit Bíró Panna Dominika és Katona Péter Dániel játssza. A produkcióban élő zenekar idézi meg a korszak jellegzetes dalait és zeneműveit. Móra Ferenc kisregényének történetét Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve motívumainak felhasználásával Deres Péter és Vidovszky György dolgozta át színpadi változattá. A produkció díszletét Kálmán Eszter, jelmezét Bati Nikolett tervezi, a zeneszerző Faragó Béla, az előadás zenei vezetője Szép András.

Az előadást december 3-án este 7 órakor mutatják be. Jegyeket az atrium.jegy.hu oldalon lehet vásárolni.

Fotó: Mészáros Csaba