A Makabeus lázadás, illetve szabadságharc sikerére emlékeznek ilyenkor a vallás szerint, és annak legfontosabb eseményére, a Jeruzsálemi Szentély újraszentelésére. Az N6N7 fesztiválnak is vannak olyan eseményei, amelyek a szertartások szerint zajlanak, szóval van nyolckarú gyertyatartó, amelyen minden nap meggyújtanak egy gyertyát, közben zsidó és nem zsidó énekesek éneklik a megfelelő hanukai dalokat, imákat. A csoda, ami az ünnephez kapcsolódik, hogy az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett a szentélyben, szükséges eleme ennek a fesztiválnak is, ami ilyen módon a fényről, a szabadságról és a szeretetben, vidáman együtt töltött időről szól.
A Tűzraktér minden este kilenckor kezdő tűzperformerei egészen konkrétan bevilágítják a hideg éjszakát. Tigrislányok és tigrisfiúk zsonglőrködnek az aktuális magyar partidivat szerint. Nagykabátban nézik őket a bámészkodók, mint kiskölyök a karácsonyfát, isszák a forralt bort, és gyakorolják a táncmozdulatokat. A belső térben dj-k és instrumentális zenészek dzsemmelnek, az itt egyébként is jelenlévő új műfajnak lelkes tábora van, folyamatos a mozgás, karácsonyi, illetve hanukai a hangulat.
A kocsmák hangosak persze és világosak, a hétköznapokból ismerjük az összest, egyikből ki, a másikba be, hol egy irodalmi felolvasó, hol egy performansz, a TÁP színház összes színészei (ami gyakorlatilag a fél várost jelenti) mindenhol jelen vannak, készülnek a maratoni előadásokra, egymást érik a hetedik kerületi több funkciós közösségi terek kisebb eseményei.
A Sirály a Király utcában és a Tűzraktér a Hegedű utcában szinte non-stop fogadja be az egyébként nem csak zsidó és főleg nem vallási jellegű előadásokat, koncerteket. A Sirályban kortárs írókkal lehet találkozni, ott jártunkkor épp Kemény István beszélgetett a Kedves ismeretlen című új kalandregényéről Pénzes Olivérrel, aki nagyon szórakoztatóan felvázolta a saját vízióit az írásműről, majd nem kérdezett, de Kemény aztán egy felolvasó estbe fojtotta összes közlésvágyát, és fanyar humorával mindenkit megnevettetett. A gólyatáborról szóló rész nem kapcsolódott szorosan a hanukához, de a nemzedéki életérzéshez igen, és ez a legfontosabb.
A pincében közben fehér lufis performansz zajlott, vetítéssel, teljes őrület, még az ÓVÁS Egyesület zsinagógatúra-vezetői sem gondolták volna, hogy ilyen alternatív módon is lehet ünnepelni foghíjas műemlékek között. A város legszellemesebb nevű galériájában, a szomszédos Boulevard és Brezsnyevben fényünnepi zenés-hangos fotókiállítás nyílt, amelyet zseblámpával kell bejárni, benne kortárs képzőművész kalandorok elvetemült ötletei.
Hivatalos kapcsolódó program is van, mint a hagyományos Hanuka parti a Bálint házban Makabi Makival és Fánk Fánival. A gyerekek játszva tanulták itt a történetet, kézműveskedtek, csoportosan beszélgettek arról, hogyan segíthetnek a rászorulóknak ünnep idején. Itt azért már kicsit tapintható volt, mit jelenthet például New Yorkban a fröccsöntött hanuka ipar, igaz, a sólet eredeti volt, gerslivel, és még csak Zsidongó című munkafüzet sorozat kapható, vagy papírmasé figurák készülnek, de a családi hóra tánc alatt már diszkózene szólt, és benne volt a hangulatban, hogy megjelenik majd egy felfújható menóra is. Az Alma zenekar koncertje mellől nehéz volt elcsalni a kicsiket, úgyhogy mire a táncház elkezdődött, már nem kellett bemelegíteniük.
Nálunk még nem ismert a Hebrew Hammer című kult vígjáték, amelynek zsidó szuperhőse a télapó gonosz fiától menti meg a hanukát, de nem volna rossz, ha jövőre a Vajda Robi vezette Zsidó Színház a műsorára tűzné, valami ismeretterjesztő kísérleti színház keretében. Idén a Jónás könyve című több verzióban is lefutott darabjuk, és az Arturo Ui felemelkedése és bukása című új előadásuk volt látható. Brecht, a modern dráma nagy gengsztere elég pontos képet festett ebben a darabban a nácik hatalomra jutásáról, Hitler figurájáról. Hiába helyezte Chicagóba, a bűnözők és üzletemberek városába a színteret, azért nagyon pontosan lehet tudni, miről van benne szó. A Zsidó Színház azonban a nyomatékosító verziót lőtte be. Kocsmai térben játszódik, a fenyegetettség érzését már a bevonuláskor, a közönséggel szembeni enyhe terrorral megalapozzák, és vannak különleges figurák, jó futamok, különös tekintettel a Hagesher rap formációban is éneklő, egyébként fesztiválszervező Schönberger Ádám dalbetéteire, de alapvetően amatőr színjátszás a szó konkrét értelmében. Hiányzik a mindet összefogó koreográfia, zavaró a beszélni nem tudás, és az aktuálpolitikát egyértelművé tévő, a fiatal közönség körében amúgy nagy sikert arató jelenetek. A nézők egyébként nagyon beleélték magukat, hajlandók voltak együtt játszani, egy mellettem ülő fiú megkérdezte: szerinted minek a kódja a zöldség a darabban, mondtam: az a világegyenlet, a karfiol. A kerületi fiatalok lelkesedése egyébként mindenre kiterjedő, nyilván ennek köszönhető, hogy ugyanezek a szervezők nyolc évvel ezelőtt elkezdték itt jó hangulatban átélhetővé tenni az ünnepet és a telet.
Tóth Evelin
Előadás után az M étteremben kellemes meglepetés várta a vacsoravendégeket. A hanukai menühöz Darvas Kristóf harmonikázott és Tóth Evelin énekelt zsidó szefárd dalokat, Németh Anikó ruhatervező megkapó bíbor-bársony kollekciójában. Akár egy égő csipkebokor, olyan volt az énekesnő, a hangja pedig belekapaszkodott az ünneplő szívekbe. Annyira intim volt az egész, hogy még az is természetesnek tűnt, hogy az üzletvezető Sulyok Miklós, aki sokunknak nem csak gasztronómiai nevelője, táncolt a pult mögött, miközben a Google keresőben vadul kutatott a flódni angol neve után.
