Mi az a Lyukasóra? Amikor semmi sem kötelező! Költőkből, színészekből, irodalmárokból álló összeszokott baráti társaság tagjai kalauzolják egymást és a nézőket a költészet világába. Szabadon választott költeményeket olvasnak fel, a feladat pedig megfejteni, ki a szerző, miközben izgalmas történetek hangzanak el a költőről, a versről és a korszakról. Játszótárs a közönség is, hiszen itt, aki mer (és tud), az nyer. A feladványt elsőként megfejtők ugyanis a Nap Kiadó két sorozatának (Egy vers, Költők a Költőről) egy-egy kötetével térhettek haza.

Az alábbiakban a legutóbbi Lyukasórán elhangzott verseket, valamint a szerzőjük kitalálásához segítséget nyújtó információkat találhatjátok. A megfejtések a cikk alján olvashatóak.

Jó szórakozást és jó költészetet kívánunk!

1.
A feladványok felolvasását Várady Szabolcs kezdte egy nagyon szép, lírai verssel, melynek címe A hóhullásban.

  • A vers 1957-ben keletkezett, ami árulkodik a költő koráról.
  • Lator László felhívta a figyelmet a versben megidézett öregemberre, aki hihetetlen tekintélyt vívott ki magának, a magyar festők és költők jó része tisztelettel állt előtte, különösképp Weöres Sándor. A hóhullásban költője nagyon szoros viszonyban volt vele, még Lator Lászlóval együtt jártak az említett öregúrhoz, Fülep Lajoshoz az Eötvös Collegiumba.
  • A feladvány költőjének két vaskos kötete is van Ezer este Fülep Lajossal címmel, mely nem egyszerűen emberek életrajza. ?Ha elolvassuk, kiderül belőle az is, milyen volt a kemény szocializmus, a diktatúra korszaka? ? mondta Lator László.

2.
Vörös István feladványa, a Zsarnok című vers egy nagyon híres 19. századi magyar költőtől származik.

  • ?A költő nagyon ismert, a feladvány kevésbé, de a nyelvezetéből elég jól ki lehet találni, kiről van szó ? mondta Vörös István, majd hozzátette: a vers dátumozása sokat segít: Cseke, 1923. április.?
  • ?Érdemes olvasni, mert kevés igazán nagy verse van, de a kisebb versei között is vannak nagyon szépek. Az egész életműből, ahogy Illyés Gyula mondaná, tíz verssel ússza a halhatatlanságot, a többi ilyen-olyan? ? említette Lator László.
  • ?Van olyan kritikus, aki azt mondta, hogy minden költőnek maximum öt nagy verse van, de ez szerintem csak kritikusi kényelmesség. Ady Endrénél megszámoltam csak a legklasszikusabbakat, és az lett hatvan, sehogy se jön ki tehát az öt, ahogy József Attilánál és Weöres Sándornál sem? ? tette hozzá Vörös István.

3.

Kiss Judit Ágnes feladványát nehéz kitalálni, a Lábujjhegyen című verset egy kevéssé ismert költő jegyzi, aki 1930 és 2006 között élt, és verseken kívül tanulmányokat, esszéket, regényt is írt, de egyetemi tanárként, valamint orvosként is dolgozott.

  • ?Ez egy költőnő verse, akit talán még nem is kellene lyukasórában felolvasnunk, nem is sorolható a nyugatosok közé, még élhetne is? ­? mondta Kiss Judit Ágnes. Hozzátette: ?nagyon későn indult, az első kötete negyvenéves kora fölött jelent meg Weöres Sándor ajánlásával, mire robbanásszerűen jöttek a kötetek tőle. Másik szakmában is dolgozott, tüdőgyógyász szakorvosi diplomát szerzett.?
  • Lator László szerint ő is járt Fülep Lajoshoz. ?Nem közismert név, pedig nagyon jó költő volt, különösen az utolsó éveiben, mikor egymásba szerettek egy kiváló magyar festővel, fotóművésszel, Koffán Károllyal. Halála után a költőnő egy egész kötetnyi gyönyörű gyászverset írt.?
  • Szabó T. Anna elmondta: sajnos korábban is írt gyászverseket, mégpedig a lányának. Nagyon jó esszéistáról van szó, A gondolat metaforáiban például sokat foglalkozott József Attilával. ?Abszolút más, mint József Attila, ő testetlen. Minden, amit ír, megfoghatatlan, nincs íze, lebeg, nagyon zenei, de gyönyörű. A legmetafizikusabb magyar költőnő szerintem? ? méltatta a szerzőt Szabó T. Anna.
  • ?Sorsa görög tragédiák sorozata volt? ? fűzte hozzá Lator László.

4.

A következő feladvány címe Út előtt volt. Lator László arra kérte a közönséget, próbálják meg a költemény versmódjából, a mondattanából és a képeiből kitalálni, hogy ki írta.

  • A vers keltezése: 1974. november 1.
  • ?Azért olvastam ezt a verset, mert megszokhattuk tőle, hogy nemzeti, közéleti verseket írt, és öregedvén egyszer csak elkezdte észrevenni, hogy meg fog halni, és ezt csodálatos versekben tudta megírni. Ez az egyik utolsó kötetéből való? ? magyarázta Lator László. Hozzátette: ?ahhoz képest, hogy pályáját Kassák és a francia avantgárd hatására kezdte, majd pedig eljutott egy klasszikusan tiszta versbeszédhez, idős korára nagyon összecsavarta, összegyűrte a mondatokat. Még képes volt változni, változtatni tehát azon, ahogyan írt.?

5.

Szabó T. Anna újra megnehezítette a közönség dolgát: ?Nem Weöres Sándort fogok olvasni, ahogyan azt terveztem. Akinek a verset felolvasom, szerintem nagyon jó költő, csak nem közismert, viszont rendszeresen publikált, mondjuk a Jelenkorban.?

  • A szerző 1933-tól 2011-ig élt.
  • Nagyon vékony köteteket publikált.
  • Lengyel Balázs írt róla egy hosszú tanulmányt, amelyben a költő magáról azt vallotta: ?Az est végén kimondott három szót, amelyet én fölavatásnak éreztem akkor: tehetséges, feladata egyszerűsödni. Megtörténhet a tűzkeresztség. A Szántó Tibor-féle Dunántúl el is fogadott tőlem akkor egy verset, a Pünkösd címűt. Éveken át igyekeztem Csorba Győző imperatívuszának eleget tenni, 1958 őszén elküldtem hozzá harminc versemet. Felkerestem a könyvtárban, komoly tekintettel nézett rám, és azt mondta: ?Nézze, ezek a versek nem rosszak, de azt sem mondom még, hogy jók, mert esetleg túl sokat gondol róluk. Ez asszonylíra. Nem minősítés, megállapítás.??
  • Vörös István hozzátette: ?Pécs még sokat segíthet. A költőnő ott született és tanult.?

Az esten elhangzott még Illyés Gyula Áldozat, Toldalagi Pál A sziget, Arany János Katalin, Karig Sára Hatvanegy napja, valamint Weöres Sándor fordításában A kézcipő, azaz Friedrich Schiller Der Handschuh című verse.

A következő és egyben a nyári szünet előtti utolsó Lyukasóra Klub május 22-én lesz a MOM Kulturális Központban, a prózai Lyukasórát pedig május 9-én tartják a Marczibányi téren.

A megfejtések:

Fodor András: A hóhullásban

Kölcsey Ferenc: Zsarnok

Beney Zsuzsa: Lábujjhegyen

Illyés Gyula: Út előtt

Makay Ida: Babona

Írta: Antal Lilla