Az utóbbi időszakban megszokott módon a Műcsarnok ezúttal is hármas kiállítás-csokorral jelentkezik, mely a természetművészetet és a két apa-fiú művészkapcsolatot helyezi a középpontba ? mondta el július 26-án, a sajtóbemutatón Szegő György, az intézmény művészeti igazgatója. Rockenbauer Zoltán kurátor Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor kiállításáról szólva emlékeztetett arra, hogy a két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat. Ezen a kiállításon találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben maradt és Magyarországon őrzött munkák. Az összesen nyolcvan alkotás között olyan főművek találhatók, mint a Tüzes trónon című Dózsa-szobor vagy a ritkán látható Kolozsvári Krisztus. A két Szervátiusz kevés közös munkát alkotott, de a stiláris párhuzamok kimutathatók életművükben, noha Szervátiusz Tibor sikeresen találta meg saját hangját ? jegyezte meg a kurátor.

Download.aspx
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

 

Szervátiusz Jenő Párizsban folytatott tanulmányokat, majd Erdélybe való hazatérése után klasszicizáló munkákkal jelentkezett, hogy végül az 1930-as évekre rátaláljon a népi művészetből kiinduló, rusztikus stílusára. Az ötvenes-hatvanas években Szervátiusz Tibor apjáétól eltérő utakon indult el, és az erdélyi modernizmus egyik vezető képviselője lett, a hetvenes évekre azonban elvetette a modernista hagyományt és visszatért a népi gyökerekhez ? mondta Rockenbauer Zoltán a két szobrász gazdag forma- és anyaghasználatát áttekintő kiállításról.

 

A Természetművészet-változatok című tárlat Keserü Katalin által rendezett nyitótere a kortárs magyar természetművészetbe vezet be, de egy kisebb terem visszatekint a műfaj 1960 és 2000 közötti magyarországi előzményeire is. John K. Grande Erdélyben élő kanadai kurátor válogatásában a természetművészet nemzetközi tendenciáit ismerhetik meg a látogatók, mások mellett indonéz, új-zélandi, mexikói, chilei, amerikai és brit alkotók munkáin keresztül. A Mahmúd Maktabi által rendezett, Öko-avantgárd című kiállítási egység révén a közönség egy olyan ország természetművészetébe is betekintést kap, ahol a műfaj nem tekint vissza régi hagyományokra. Az iráni kurátor beszámolója szerint hazájában mindössze tizenöt éve kezdtek természetművészettel foglalkozni. Az első úttörőket kinevette a kortárs iráni szcéna, ma azonban már egyre több alkotó fedezi fel a műfajt.

13607046_10153940723599862_5775444218504025073_n

 

Apa és fia, az építész Ázbej Sándor, illetve a képzőművész Ázbej Kristóf életművét mutatja be a kiállítás-együttes harmadik tárlata. Szerdahelyi Júlia kurátor kiemelte: Ázbej Sándor ma méltatlanul kevéssé ismert építész, noha olyan munkák fűződnek nevéhez, mint a Magyar Színház, a Pesti Színház, a Rezső téri SOTE kollégium, főműve, az algíri Olimpiai stadion pedig a nemzetközi szakma figyelmét is felkeltette az 1960-as években. A tárlat felidézi a stadion építésével kezdődött és a rendszerváltásig virágzó algériai-magyar műszaki együttműködést is, melynek eredményeként az észak-afrikai országban több mint 160 létesítmény jött létre magyar mérnökök irányításával. Ázbej Sándor és fia a francia Millenniumi Emlékbizottság felkérésére 1997 nyarán együtt dolgozott egy emlékműterv koncepcióján. A Hari Seldon labirintust ? mely végül nem készült el ? számos eredeti látványterv idézi meg, míg Ázbej Kristóf Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe című kollázsfalával eredetiben találkozhatnak a látogatók.

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd (MTI)/Műcsarnok Facebook-oldala