A Shine Films, Killer Films és Qwerty Films stúdiók produkcióiban a sajtóhírek szerint egy közös elem lesz: mindegyik Harold király és Hódító Vilmos barátságát állítja majd a középpontba, akik a bretonok ellen együtt harcoltak, majd később egymás ellen fordultak. A remények szerint a filmek az olyan alkotások nyomába léphetnek, mint a Rettenthetetlen, vagy épp az Elizabeth. Ráadásul az összecsapásról az angol történelem más nagy csatáival (Agincourt, Trafalgar, Waterloo) ellentétben még nem készült nagyszabású, mozgóképes alkotás.
A Millenium című könyv szerzője, Tom Holland történész szerint Hastings esetében minden fontos, a monstre filmekhez szükséges elem megvan, így az európai történelem egyik fordulópontján egy barátságot, majd annak széttörését láthatjuk majd. Érdekesség persze, hogy míg az amerikaiak szinte semmit, addig a britek sem tudnak túl sokat az ütközetről, bár Harold halálának okát elég sokan ismerik (annak ellenére, hogy a történészek vitatják a nyílvesszőtalálatot).
A produkciókban Hollywood történelmi eposzainak és történelmi megafilmjeinek veteránjai is képviseltetik majd magukat. Az egyik, jelenleg teljesen ismeretlen alkotást a Qwerty Films - amely legutóbb a január 15-én a magyar mozikba is eljutó A hercegnőt valósította meg - jegyzi, míg a másikat a tavalyi Elizabeth: Az aranykor forgatókönyvírója írja a Shine Films számára. William Nicholson korábban a Gladiátort jegyezte, és jelen esetben is hasonló epikus nagyságot szeretne látni a vásznon, amely elsődlegesen nem magára az ütközetre vonatkozik majd. A harmadik filmnek már munkacíme van: a Hódító Vilmos a tervek szerint 100 millió dollárból készül, és John Wells, a Vészhelyzet producere finanszírozza majd. Ezt a filmet Saul Dibb írja és rendezi, aki a két férfi szerelmi életét is kiemelten kezeli majd. A filmből megtudhatjuk, hogy míg Harold igazi nőfaló volt, addig Vilmos boldog házasságban élt Flandriai Matildával.
A mozgóképes ütközetek talán egy dologban térhetnek majd el: arra ugyanis a mai napig nincs magyarázat, hogy a két férfi barátsága miért romlott meg. Haroldot 1064-ben elődje, Hitvalló Edvard küldte a kontinensre, és hajóját ekkor egy helyi nemes ejtette rabul, akitől Vilmos váltotta ki. Később együtt harcoltak a bretonok ellen, és a legenda szerint Harold ekkor esküt tett, hogy támogatja a normann követelést az angol trónra.
Amikor aztán hazatért, Hitvalló Edvárd 1066. június 5-én bekövetkezett halála után őt választották királlyá. Az angol trónnak azonban két további várományosa is akadt, mégpedig unokafivére, Harald norvég király, valamint - a már korábban említett eskü miatt - Vilmos, Normandia hercege. Harold hatalomra kerülését követően Vilmos széles körű propaganda-hadjáratot folytatott Európa udvaraiban, s elnyerte a pápa jóváhagyását is angliai inváziójához, amely mintegy bosszú lett volna az esküszegésért.
A norvég király viszont gyorsabb volt: már a normannok támadása előtt betört Angliába, azonban Harold szeptember 25-én megsemmisítő győzelmet aratott felette Stamford Bridge-nél. E győzelem után szerzett tudomást Harold király a normannok támadásáról és Vilmos ellen vonult. Serege, amely az előző ütközetben és a hosszú menetelésben igencsak meggyengült, elkeseredett harcban, a számbeli fölény ellenére, alulmaradt Vilmossal szemben, és Harold maga is elesett. Ezt követően Vilmos bevonult Londonba, s december 25-én, Westminsterben királlyá koronáztatta magát.
