André Kertész: Villa (1928)

André Kertész: Villa (1928) . Estate of André Kertész – moma.org  

André Kertész (1894-1985) 1928-ban készítette Villa című képét, amely az egyik legismertebb alkotása. A kép témaválasztásában egyszerű – egy villa egy asztalon lévő tányér szélén fekszik -, formailag pedig jól mutatja Kertész modernista eszköztárát, amelynek egyik eleme az egyes tárgyak közelről való lefényképezése. A letisztult kompozíció illik a tárgy funkciójához – a villa nem egyszerűen csak egy formailag szép tárgyként van megörökítve, mint eszköz is megőrzi a tulajdonságait. Ugyanakkor több egy konyhai eszköz szimpla dokumentálásánál, a fénykép a villa egyszerű geometriájának és formájának szépségét hangsúlyozva poétikus atmoszférát teremt. A fotó egyszerre realisztikus és misztikus, absztrahált, mégis felismerhető.

A Villa többrétegűségét jól mutatja, hogy szerepelt a párizsi Salon de l’Escalier tárlaton 1928-ban – ahol a modern fotográfiát és annak előfutárait mutatták be – és a stuttgarti Film und Foto kiállításon 1929-ben – amely a modern európai és amerikai vizuális művészeteket prezentálta majdnem kétszáz művész több mint ezer alkotásán keresztül -, de a német Bruchmann-Besteck ezüstgyár is felhasználta egy hirdetésében.

Brassai: Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán (1932)

Brassai: Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán (1932) – Brassai  

Brassai (1899-1984) az 1920-as és az 1930-as években megörökítette Párizs utcáit, kávézóit, hétköznapi és híres embereinek arcait. 1932-ben jelent meg az Éjszakai Párizs (Paris de nuit) című albuma, amelyben a fotográfus hatvan fényképe és Paul Morand (1888-1976) francia író szövegei szerepeltek.

Ebben kapott helyet a Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán című képe is, amely 1932-ben készült. Brassai – sok más, a nagyvárosi éjszakai élethez tartozó figura mellett az “útkereszteződések Vénuszait”, vagyis az utcán álldogáló prostituáltakat is gyakran fotózta. A fény-árnyék hatás – a jobbról érkező fény, a hosszú árnyék – és a várakozás rejtélyes hangulatot, a bizonytalanság érzetét kelti.

Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938)

Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938) – Henri Cartier-Bresson/Magnum Photos, courtesy Fondation Henri Cartier-Bresson, Paris – moma.org  

Henri Cartier-Bresson (1908-2004) Juvisy című fotója 1938-ban készült. A francia fotográfus 1936-ban baloldali lapoknak kezdett el dolgozni, fotóesszéket készíteni. Fotóriporterként a szerkesztők megbízásai és az általuk támogatott ideológia szerint fotózott. A Ce Soir-nak politikai gyűléseket kellett megörökítenie Párizsban, a Regards-nak pedig a munkások számára előnyös szociális intézkedéseket, amelyek csak baloldali kormány alatt voltak lehetségesek. A népfront kormánya 1936 tavaszán került hatalomra az országban, egyik legfontosabb vívmánya az az 1938-ban életbe léptetett törvény volt, amelynek következtében a francia munkások évente két hét fizetett szabadságot kaptak. Cartier-Bresson megbízása az volt, hogy készítsen egy átfogó sorozatot, amely ennek a változásnak a társadalmi hatását mutatja be.

Ez a kép ennek a munkának egy darabja, bár csak egy hétvégi kiruccanást, nem pedig vakációt örökít meg. A fotó Juvisyben készült, amely a fővárostól körülbelül tizenöt percre van vonattal. A fényképen szereplők társadalmi státuszát a munkásosztályra jellemző ruha és a gondozatlan folyóparti szakasz reprezentálja. A piknikezők a Marne folyó partján ülnek – a kép megmutatja a barátság, az életöröm érzését egy kellemes délutánon, amikor az emberek esznek-isznak, beszélgetnek. Ez egy olyan ünnepi kép, amely a mindennapi francia élet egyik aspektusának – a hosszú vasárnapi ebédeknek – sűrített vizuális megjelenítése, ugyanakkor sajátos történelmi helyzetbe ágyazott, aktuális társadalmi és politikai események lenyomata is.

Az írás a Capa blogon jelent meg.