„Célunk volt, hogy az emlékévekben tartott rendezvények, konferenciák mellett maradandó lenyomatot hagyjunk az utókor számára. A könyvsorozattal mintegy olyan családi relikviákat adunk ki, amelyek generációkról generációkra adódnak” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kötetek ünnepélyes hétfői budapesti bemutatóján. Mint kiemelte, a sorozat könyvei megfelelnek a legmagasabb tudományos elvárásoknak, a fejezeteket a legkiválóbb szaktörténészek írták.
Semjén Zsolt szerint a kötetek fontos és közérdeklődésre számot tartó történelmi kérdésekben nyújtanak eligazítást. „Azért csináltunk emlékéveket és azért adunk ki könyveket nemzetünk nagyjairól, hogy a történelmi tanulságokat le tudjuk vonni. Ezek heroikus példát is adnak számunkra magyarságból, megmaradni akarásból. A könyvek elkerülik a nemzeti romantikát, de azt is, hogy deheroizálással próbáljuk kétségbe vonni nemzetünk nagyságait” – jelentette ki köszöntőjében Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte,
a könyvek a nemzeti elkötelezettség mellett a közép-európai egységet is felmutatják.
Szent László kapcsán megjegyezte: az emlékkönyvben részletesen taglalják a személyéhez kötődő legendákat is, mert ezek megmutatják, öröksége milyen maradandó erőt jelentett a későbbi évszázadokban is. Hozzáfűzte: szép gesztus lenne, ha Szent László lányát, Piroskát a nyugati kereszténységben is szentnek ismernék el.
A Mátyás király-, a Rákóczi- és a Szent László-emlékkönyvet ingyenesen juttatják el a határon túli magyar iskolákba, az anyaországi könyvtárakba, tudományos és civil szervezetek részére, de a könyvesboltokban is forgalmazzák őket. Már készülőben van a könyvsorozat következő két kötete, a Zrínyi- és a Mária Terézia-emlékkönyv. A sorozat főszerkesztője Bódvai András.
Kiss Róbert Richárd kommunikációs szakértő elmondta, hogy a kötetekkel teret akarnak adni a legújabb kutatások bemutatásának. Mátyás király esetében olvasható írás például a Hunyadiak származásáról, a déli végvárrendszerről, de készült fejezet Mátyás király és a nők címmel is. Rákócziról egyebek mellett a szabadságharc fegyvereit, a kuruc tábornoki kar családi hátterét és az emigráció időszakát dolgozták fel, a Szent László-emlékkönyvben pedig törvényeiről, a világi igazgatás intézményeinek változásairól vagy a lovagkirály sírjáról lehet részletesen olvasni.
Ezzel kapcsolatban utalt Rákóczi esetében a szlovákokkal való sorsközösségre is. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes támogatásáról biztosította a kötetek angol (Mátyás király esetében a román, Rákóczi vonatkozásában a szlovák) nyelvre fordítását és azok külföldre juttatását.
Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt
